Az államháztartási deficit a tervezett 3,6 százalék és a GKI Rt. által korábban prognosztizált 4 százalék helyett várhatóan a GDP 6,1 százaléka körül lesz. Az eltérés nagyobb - és a GKI Rt. prognózisához viszonyítva szinte teljes - része az Eurostat állásfoglalásának megfelelően kényszerűen módosított elszámolási metodika következménye. Az autópálya-eladás kieső bevételei és a 2005. évi építés terhe együttesen a GDP mintegy 1,9 százalékát jelenti, amihez járul a 13. havi bérek eltérő kezelése miatti 0,1 százalékpont. A tervezettnél nagyobb hiány tehát csak kisebb részben - 0,5 százalékpont erejéig - magyarázható a költségvetés menedzselésének gyengeségeivel, végső soron az adóbevételek vártnál kisebb inflációval is összefüggő elmaradásával. A GKI szerint a világgazdasági folyamatok továbbra sem kedvezőek a magyar gazdaság számára, de nem is akadályozzák fejlődését. A GDP 2005-ben és 2006-ban egyaránt kb. 4,2 százalékkal nőhet. A GKI Rt. azt feltételezi, hogy a 2006 kora nyarán megalakuló kormány valóban a hosszú távú célokat - a felzárkózást, a gazdaság egyensúlyának javítását, az euró 2010. évi bevezetését - és az ország nemzetközi megítélésének javítását állítja tevékenysége középpontjába és ennek érdekében egyrészt már a 2006. évi költségvetési folyamatokra ható kiigazító lépéseket tesz, másrészt megkezdi a 2007-2008. évi reformok valóságos előkészítését. Az előbbiek - például a fogyasztói gázár nem elkerülhető emelése - 2006. második felében kissé emelhetik az inflációt. Az utóbbiak pedig, bár közvetlenül nem hatnak a 2006. évi folyamatokra, de szükségesek a tartós egyensúlyjavuláshoz, s egyben a folyó fogyasztás és hitelfelvétel terén óvatosabbá tehetik a háztartásokat. Jövőre a versenyszektorban várhatóan átlagosan 5,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek, a költségvetési szektorban 4,5 százalékos emelkedés valószínű. Az infláció az év egészében 2-2,5 százalékos lehet, az év végén 3 százalék körüli infláció várható. A GKI Rt. arra számít, hogy a monetáris tanács a választásokig már a kedvező inflációs kilátások ellenére sem csökkenti az alapkamatot, 2006 második felében azonban akkor is folytatódni fog a kamatcsökkentés, ha közben az infláció kissé emelkedik. Az idei év végére 4,75 százalékos jegybanki alapkamat várható. A választásokig az euró árfolyama 245-260 forintos sávban való ingadozása valószínű, a választások után azonban az előzőekben jelzett gazdaságpolitika esetén egyértelmű erősödésre lehet számítani. A külső finanszírozási igény 2005-ben összességében 6,5 milliárd euró környékén lesz, a GDP arányában a 2004. évi 8,4-ről 7,3 százalékra csökken. Ez 2006-ban nominálisan nő, de a GDP arányában stagnál, s ennek ismét mintegy felét finanszírozzák nem adóssággeneráló források. A nettó külföldi adósság 2005-ben és 2006-ban is növekszik.