Nagyszabású és gyors ütemű átalakításon ment keresztül a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályozása. A változások nyomán a korábbi kisadózók nagy része (várhatóan 65-80 százaléka) kiszorul a katából, míg egy szűk kisebbség továbbra is használhatja ezt az adónemet.

Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban azt mondta, hogy a nyugdíjrendszer miatt nem fér bele többé a katázás ilyen széles körben való alkalmazása, és ezzel együtt a bújtatott foglalkoztatás elterjedése. Hiszen „a katások sokkal kevesebb nyugdíjat fizetnek” ahhoz képest, mintha munkaviszonyban dolgoznának. Az is gyakori érv volt a hivatalos kommunikációban, hogy a kisadózók így nagyon alacsony nyugdíjjogosultságot szereznek, amit szintén orvosolni kell.

A kata rapid szigorítása nyomán szeptember 1-től már csak azok maradhatnak kisadózók, akik kizárólag magánszemélyek felé számláznak, miközben a mellékállású kata sem létezik többé.

A nem javult a katások nyugdíjváromány

A katások fájdalmasan rossz nyugdíjjogosultságát két tényező okozza.

  • Egyrészt a nagyon alacsony elismert járulékalap (2022-ben havi 108 ezer forint), amely alig haladja meg a bruttó minimálbér felét,
  • másrészt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény 39. paragrafusa, amely úgy rendelkezik, hogy a minimálbérnél alacsonyabb keresetű biztosítási időszakot csak arányosan csökkentve lehet figyelembe venni a nyugdíjszorzót befolyásoló szolgálati idő kiszámításakor. Az arányosítás aszerint történik, hogy az adott időszaki járulékalap hogyan viszonyult a minimálbérhez: a katásoknál ez az arány jelenleg 0,54, ezért a 2022-ben 12 hónapig katázók csak 0,54 évnyi szolgálati időt szereznek meg.

Így aztán egy főállású katás vállalkozó még egy minimálbéreshez képest is fele annyi nyugdíjjogosultságra tesz szert jelenleg.

A várakozásokkal ellentétben azonban az átszabás nyomán sem nőtt a tételes adó mértéke, hanem 2013. óta változatlanul havi 50 ezer forint maradt. Ez hidegzuhanyként éri a javuló nyugdíjkilátásokban reménykedő katásokat, hiszen így sem a járulékalap, sem az elismert szolgálati idő nem emelkedik - állapította meg a Bankmonitor elemzése.

Sőt még rosszabbodott is a helyzet, mivel a módosítással eltörölték a magasabb nyugdíjra jogosító 75 ezres katát.

A jelek szerint nem volt prioritás a katások nyugdíjjogosultságának rendezése, így a sokáig katázók továbbra is arra számíthatnak, hogy nagyságrendileg 40 ezer forint lesz az induló állami nyugdíjuk mértéke – írta a pénzügyi tanácsadó portál.

Magukra maradtak a nyugdíjkatasztrófával szemben

Így aztán a katában maradó vállalkozók csak akkor bízhatnak elfogadható mértékű nyugdíjban, ha saját maguk tesznek félre idős korukra, azaz a nyugdíj-előtakarékosság.

Ha valaki mai értéken havi 200 ezer forint (évi 2,4 millió forint) privát jövedelmet szeretne biztosítani magának, és a nyugdíjkorhatár betöltése után 20 évnyi hátralévő élettartammal kalkulál, neki mai értéken mintegy 48 millió forintot kell összegyűjtenie idős korára - számolta ki a Bankmonitor.

A megtakarítást pedig mielőbb érdemes elindítani. Így például - 3 százalékos reálhozam mellett - 30 éves kortól havi 64 ezer forintot kell megtakarítani ahhoz, hogy a 65. születésnapra összejöjjön a mai értéken 48 millió forint. Ez a havi összeg 35 éves kortól már 82 ezer forint, 40 évesen 107 ezer forint, míg aki 45 éves koráig vár, annak pedig havi 145 ezer forintos megtakarításra lesz szüksége.