Jelenleg nem nagyon van olyan gazdasági elemző itthon vagy külföldön, aki ne prognosztizálna a közeljövőben válságot. Amennyiben ez így lesz, úgy egyértelmű, hogy a szürke- és a feketegazdasági szektor élénkülni fog, ide értve a rejtett foglalkoztatást, és erre ráérkezik még a "magyar kontextus", az, hogy egy olyan adónem lett megbolygatva, amelyen éppen ennek a csökkentésére hoztak létre – fogalmazott Lentner Csaba közgazdászprofesszor a portálnak.

A szürkegazdaság visszaszorításába rengeteg erőt fektetettek az Orbán-kormányok 2010 óta. A költségvetési fegyelmet megteremtették és a GDP 14-20 százalékára szorították vissza szürkegazdaságot – ezt szerinte a jó törvényekkel és a megfelelő ellenőrzésekkel sikerült elérni.

A kata szigorítása erősíti a szürke- és a feketegazdaságot

A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak rapid megváltoztatása bizonyos területeknél nagy mértékben a szürkegazdaságba, illetve a feketefoglalkoztatásba fogja terelni az embereket. Ez az adónem ugyanis egy jelentős gazdaságfehérítő intézkedés volt, amely egyszerre volt előnyös a multinacionális cégeknek, valamint a kis- és középvállalkozásoknak egyaránt.

Ez egy jó magyar konstrukció volt. Mindenhol gazdasági visszaesés van, és ez a törvénymódosítás, időzítés szempontjából, nem volt szerencsés – fogalmazott az NKE tanára.

Ráadásul nem biztos, hogy az új törvény megérte költségvetési szempontból, mivel az állami bevételek érdemben nem nőnek majd.

Mindenki meg fogja oldani máshogy, és mindenki mögé nem lehet ellenőrt állítani

- fogalmazott a közgazdász.

Véleménye szerint ha a gazdaság helyzete javul, akkor érdemben vissza kell hozni ez az adónemet, mivel ebben nem érte meg adót csalni. Könnyen betartható volt. Most vissza fognak jönni a számla nélküli kifizetések és a hasonló, a feketepiacra jellemző ügyletek - fogalmazott Lentner Csaba.

Gyorsan átvitték a kata szigorítását

Érthető a kormány szándéka, ugyanakkor kisebb lendülettel kellett volna nekivágni a kérdés rendezésének - mondta korábban a kata átalakításával kapcsolatban Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke.

A kormány július 11-én, hétfőn nyújtotta be az Országgyűlésnek a kata szabályairól szóló törvénytervezetet, amely szerint csak a lakosságnak szolgáltatást vagy termékeket eladó vállalkozások választhatják. A jogszabályt egy nappal később kedden meg is szavazták.

Majd a múlt szerdán az Országgyűlés elnöke is szignózta és az a köztársaségi elnök elé került. Miután az ötnapos határidő végén, július 18-án, hétfőn Novák Katalin aláírta hétfő késő este meg is jelent az új kata-törvény a Magyar Közlönyben.

Így fest az új kata

Az új szabályok a következők: 

  • a kata bevételi értékhatára 18 millió forintra emelkedik az eddigi 12 millióról, 
  • az adó mértéke minden kisvállalkozónak havi 50 ezer forint,
  • az adónem új szabályai szerint a színlelt munkaviszony kizárása érdekében is: az adózási formát csak a lakosságnak saját szolgáltatást nyújtó, terméket értékesítő egyéni vállalkozók választhatják. Az új katásoknak így csak magánszemélyektől származhat bevétele, kivételt képeznek a taxis személyszállítást végzők, akiknél a kizárólag lakossági értékesítés a szolgáltatás jellegéből fakadóan a gyakorlatban megvalósíthatatlan lenne.

A kata új szabályai 2022. szeptember 1-én hatályba lépnek, a választásról szóló nyilatkozatokat legkésőbb szeptember 25-ig kell benyújtani az adóhivatalhoz.

Akik nem kívánnak élni az új adó lehetőségével, választhatják az átalányadóra váltást is, amely a szaktárca szerint 2021. január 1-je óta az egyik legkedvezőbb adózási mód. Ezeknek a vállalkozóknak több idejük lesz az átállásra, ők 2022. október 31-ig jelenthetik be az átalányadó választását.