Idehaza a kata szigorítása keltett pánikot, utcai demonstrációkat is magában foglaló tiltakozássorozatot, miközben Európa már arról vitatkozik, hogy a mobilapplikációs szolgáltatásokat elvégzőkkel – vagyis egyebek mellett a futárokkal, a taxisokkal vagy az ügynökökkel – az üzemeltetőknek milyen esetekben kellene munkaviszonyt létesíteni a gyakorlatban elterjedt vállalkozói szerződések helyett.

Egyelőre még várniuk kell az úgynevezett platformmunkavállalóknak arra, hogy foglalkoztatási helyzetük európai uniós szinten rendeződjön – számolt be a Politico. Az Európai Bizottság napra pontosan egy évvel ezelőtt terjesztette elő javaslatait arról, milyen esetekben kell munkaviszony keretében foglalkoztatni a megbízási szerződés keretében szolgáltatást végzőkkel.

Nálunk a kata szigorítása, míg az EU-ban a munkaviszony okoz feszültséget

Idehaza a kormány a hivatalos álláspont szerint az úgynevezett leplezett munkaviszony gyakorlatát akarta megakadályozni a kata szigorításával. Az Európai Unió döntéshozatala is hasonló dilemmák miatt rendezné az érintettek helyzetét, bár míg a magyar kormány célja az adóelkerülés megakadályozása, addig Brüsszel a munkavállalói jogokkal érvel.

A gyakorlat szerint a munkáltató – ebben az esetben a mobilapplikáció üzemeltetője – munkaviszony létesítése helyett alvállalkozóval köt megbízási szerződést. Ez a gyakorlat a foglalkoztatónak Magyarországon is megéri, mivel a díjazáson felül nem kell megfizetnie az állam felé a szociális hozzájárulási adót. A szocho mértéke idén 13 százalék, vagyis a bruttó munkabéren felül az összeg 13 százalékát így megspórolja a munkaadó. Szintén spórolhat a megbízó azzal, ha a minimálbér összegénél alacsonyabb díjazásban részesíti a vállalkozót, mivel munkaviszony keretében nem adhat a kötelező legkisebb keresetnél alacsonyabb fizetést.

Látszólag a munkavállalónak is megérte a szerződéses jogviszony, mivel a kata havi egyszeri befizetése után már nem terhelte egyéb levonás a kézhez kapott összeget.

Azért csak látszólag jó ez a megoldás, mert a megbízásos jogviszony keretében nem vonatkoznak az érintettre a munka törvénykönyvének előírásai, vagyis nem jogosult végkielégítésre, nem támadhatja meg a jogszerűtlennek ítélt kirúgását, nincs fizetett szabadsága, nem lehet érdekképviselet tagja és végkielégítésre sem jogosult. A munkavállaló ezen hátrányai szintén a munkáltatónak jelentenek előnyt.

Munkaviszony keretben a bruttó munkabér 33,5 százalékát kell befizetni az állam felé:

  • 15 százalék a személyi jövedelemadó,
  • 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék.

A munkáltatónak meg kell fizetnie:

  • a bruttó munkabért a munkavállalónak,
  • a bruttó munkabér 13 százalékának megfelelő összeget az állam felé.

Másra kötelezhető az alvállalkozó és másra a munkavállaló

A szerződéses, vállalkozói jogviszony mögé bújtatott munkaviszony leginkább akkor valósul meg, ha a munkáltató olyan feladatok elvégzését is elvárja, amelyeket nem rögzítenek a vállalkozói szerződésben, illetve a foglalkoztatottnak például rendelkezésre kell állnia, vagy a munkáltató belső szabályzatát kötelező betartania.

A platformmunka, mint a munkavégzés új formája ráadásul sok szempontból nem hasonlíthat össze a jól megszokott gyakorlatokkal. A platformgazdaság tényleges foglalkoztatója a mobilapplikáció üzemeltetője. A gyakorlatban a munkavállaló az applikáción keresztül jelentkezik munkavégzésre, a szolgáltatás elvégzésére, vagyis a legtöbbször nem találkozik a HR-essel, vagy a cégvezetéssel, sőt, adott esetben nem is könnyű kideríteni, hova is fordulhatna.

A feladatokat algoritmusok osztják ki, az okoseszközök és az applikációk segítségével ellenőrzik, hogy a szolgáltatás el lett-e végezve, annak minősége megfelel-e az elvárásoknak. Ez a típusú szolgáltatás természetesen vállalkozóként, alvállalkozóként is nyújtható,

ám a foglalkoztatók sokszor olyan elvárásokat is támasztanak, amelyeket csak munkaviszony keretében tehetnének meg.

A tervezett uniós szabályozás is ezek alapján a kritériumok alapján határozná meg, mikor kell munkaviszonyt létesíteni. Ha az alábbi megbízói elvárások közül legalább kettő teljesül, akkor az uniós tervezet szerint munkaviszonyt kell létesíteni:

  • a munkaidő meghatározása, a minimumteljesítmény előírása, 
  • a rendelkezésre állási kötelezettség előírása, 
  • a céges egyenruha kötelező viselése, 
  • a munkavállaló ellenőrzése, 
  • bármilyen kizárólagossági elvárás.

Politikai és üzleti érdekek hátráltatják az uniós szabályozást

Az Európai Bizottság tervezetét ebben a formában túl szigorúnak ítélték az Európai Parlament meghatározó politikai pártjai.

A dokumentumhoz eddig előterjesztett javaslatok ugyanakkor a brüsszeli témafelelősök szerint összességében kiüresítenék a tervezetet. Vita van arról is, hogy egy ilyen szabályozást uniós szinten kötelező irányelvként el lehet-e fogadni, mivel a munkavállalást és a vállalkozások működését is érintő szabályozás tagállami hatásköröket csorbítana.

Tovább nehezíti a döntéshozatalt a platformgazdaság számos sajátossága, például ha a szolgáltató telephelye nem uniós országban van bejegyezve. Az üzemeltetés sajátosságai miatt nincs szükség mindenhol fióktelepekre, a szolgáltatást ugyanis nem lehetetleníti el, ha fizikailag nincs jelen az adott országban az üzemeltető.

Nem világos ezért, ha a székhelyül szolgáló országban eltérő szabályok vonatkoznak a munkaviszony létesítésére, akkor hogyan kötelezhető a platform üzemeltetője az uniós szabályok betartására,

vagy hogyan lehetne megakadályozni a direktívák elkerülését.