A Magyarországon született bárányok legnagyobb részét külpiacon értékesítik. Az élő bárány exportja mennyiségben 15 százalékkal csökkent 2020 első öt hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A kivitelből 81 százalékkal részesedő Olaszországba 17 százalékkal kevesebb élő bárányt exportáltak a KSH adatai szerint. A bárány ára ugyanakkor Magyarországon idén is a szezonalitásnak megfelelően alakult. A "könnyű" bárány ára 2020 első harminchárom hetében 12 százalékkal, 1019 forintra, míg a "nehéz" bárányé 18 százalékkal, 938 forintra emelkedett kilogrammonként az egy évvel korábbihoz viszonyítva a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai alapján.

Az áremelkedés a nemzetközi trendet követte, a juh, illetve a bárány húsa iránti kereslet folyamatos és folyamatos áremelkedést prognosztizálnak az elkövetkező időszakban is a húsfogyasztással kapcsolatban - mondta a Napi.hu-nak Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette, idén a tavaszi élő bárány kiszállítás a járványügyi helyzetből adódóan különféle nehézségekkel járt ugyan, de sikerült exportálni, probléma inkább a húspiacon volt a COVID-19 járvány következtében. A szakember emlékeztetett arra, hogy a hús iránti igény - főként három-négy hónapig -, belföldön megfeleződött, a külföldi piac pedig 70-80 százalékkal csökkent, lényegében leállt, mert szinte csak Svájcba lehetett folyamatosan szállítani. Az első féléves adatok szerint azonban az egyensúly lényegében már helyreállt.

Kapcsolódó

A szakember szerint sokkal nagyobb problémájuk volt a juh és kecske tej termelőknek, akik a legszorosabban vett két, két és fél hónapban szinte teljesen elveszítették a piacaikat. Bezártak a helyi piacok, a vendéglátóhelyek, szállodák, nem voltak rendezvények, elmaradtak a fesztiválok. A juhászok legnagyobb gondja pedig napjainkban az, hogy áll a gyapjú világkereskedelme - nagy valószínűséggel a textilipar keresletének COVID-19 járvány miatti visszaesése miatt. Nemcsak a piac nem indult még újra, hanem a gyártás sem. Nagy valószínűséggel fél-háromnegyed éves csúszás lesz, mire elkezdenek kiürülni a raktárak, illetve a kereskedelem elkezd élénkülni a textilipari termékek iránt és újra lesz igény a textilipari termékeknek a gyártására - vélekedett Hajduk Péter.

Az biztos, hogy gyapjú esetében a kínai piac szinte leállt, se Új-Zélandról, sem Ausztráliából, gyakorlatilag sehonnan a világból nem vásárolnak föl gyapjút. A tavasszal lenyírt gyapjú ezért még mindig itt van Magyarországon és még csak remény sincs arra, hogy ezt ki fogja majd felvásárolni és mikor. Hajduk Péter ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: öröm az ürömben, hogy egy állattartónak a gyapjú eladás az árbevételének legfeljebb 2-5 százalékát teszi ki. A húsárak javultak, a tejtermelők helyzete is rendeződött május óta . Megnyíltak a vendéglátóhelyek, illetve sokan ráálltak a háztól való értékesítésre. A szakember véleménye szerint a gyapjú kérdése is meg fog oldódni, de lehet, hogy majd csak az év második felének a végére.