Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az ÁSZ és az MNB  elnöke, valamint egy neves közgazdász alkotta tanács szerint a gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél tartását. A 2016-os költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a KT szerint a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozott.

Csakhogy a stabilitási törvénynek a 2016-os költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképletének alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza - véli a KT.

Mindennek klappolnia kell

A tanács szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv-szektor bővülése révén.

A tanács szerint ugyanakkor számolni kell az ismert geopolitikai és más külső tényezők esetleges kedvezőtlen hatásával is.

A jövő évi 2 százalékos GDP-arányos hiánycél összhangban van a költségvetési törvényjavaslat tervezetével egyidejűleg megjelent, a Magyarország 2015-2018. évi konvergenciapogramjában foglaltakkal, valamint a tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal. A testület szerint a kitűzött hiánycél 2016-ra 1 százalékponttal alacsonyabb az államháztartási törvény (áht.) vonatkozó pontjában meghatározott 3 százaléknál. Ez azt jelenti, hogy a hiányra vonatkozó követelmény akkor is teljesül, ha a GDP vagy a hiány a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakul - olvasható a KT véleményében.

A tanács kedvezőnek értékeli azt is, hogy a folyamatok továbbvitelével - a konvergenciaprogram szerint - 2018-ra elérhető a hiány mértékének a GDP 1,6 százalékára történő leszorítása.

És mi lesz az államadóssággal?

A stabilitási törvény szerinti - változatlan árfolyamon számított - 2015-ös évi adósság-mutatónak (GDP 74,3 százaléka) és a 2016-os adósság-mutatónak (a GDP 73,3 százaléka) a törvényjavaslat tervezetében bemutatott alakulása összhangban van a 2015-re várható és a 2016-ra tervezett gazdasági és költségvetési folyamatokkal, és teljesítik az államháztartási törvény vonatkozó pontja szerinti követelményt.

Pozitívnak tartja a KT, hogy a konvergenciaprogram szerint 2016-ban feltételezett árfolyamon számított adósságmutató is 1 százalékponttal csökkenhet, azonosan a változatlan árfolyamon számítottal, továbbá, hogy az államadósság mértéke 2018-ra a GDP 70 százaléka alá süllyedhet.

Csak az a fránya adósságképlet...

A KT dokumentumában kitérnek arra: a stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba. Azt először a 2016-os költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett egyhuszados előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.

Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetőleg növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra s ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna. Mindezek alapján javasolta a KT korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát, most szükségesnek tartja annak törlését vagy módosítását.

A KT véleményének lábjegyzetében ez olvasható: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a költségvetési törvényjavaslat tervezetét a KT-nak megküldő levelében kinyilvánította, hogy szükséges az adósság-képlet módosítása, és egyben jelezte, hogy a kormány azt kezdeményezni fogja. Miután ennek a kezdeményezésnek a konkrét tartalmát és benyújtásának időpontját a KT-nak nem ismeri, ezért csupán a jelenleg érvényes előírásokkal vethette össze.