A Napi Gazdaság cikke A devizahitelezés először inkább euróalapon (és a jelzálogalapú kölcsönzésnél jóval rövidebb futamidejű megoldásoknál, elsősorban a gépjárműkölcsönöknél) indult meg, de az alacsonyabb kamat miatt a közös európai devizát gyorsan kiütötte a nyeregből a svájci frank. Az autót követően azután viszonylag hamar már a lakásokat is svájcifrank-alapú kölcsönnel finanszírozták a magánszemélyek. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004 szeptemberében közleményben figyelmeztetett arra, hogy Magyarország várhatóan az évtized végéig csatlakozik az euróövezet országaihoz és a forint helyett bevezeti az eurót, amivel az euróhitelek árfolyamkockázata azonnal megszűnik, hiszen az árfolyamrögzítés időpontjától az euró/forint árfolyam már nem változhat. Más devizák, például a dollár vagy a svájci frank esetében a devizahitelek kockázatai továbbra is fennmaradnak - óvott a felügyelet. A lakáshitelpiac két főszereplője akkoriban viszonylag későn ébredt: a Földhitel- és Jelzálogbank csak 2004 júniusában, az OTP Bank pedig csak egy hónappal ezt követően indította el devizahitelezését. Talán ez utóbbi tény is közrejátszhatott abban, hogy az OTP most elsőként vágott bele a jenalapú hitelezésbe. Példáját eddig a kereskedelmi bankok közül kizárólag a K&H követte, a CIB rövid habozás után túl kockázatosnak minősítette ezt a lépést. A PSZÁF most is közleményben hívta fel a figyelmet a konstrukció extra kockázataira. Ezek kétségtelenül megvannak (a jen árfolyama az egyik legvolatilisabb a devizapiacon), de a 2004-ben történtekkel kapcsolatos analógiát is nehéz lenne nem észrevenni. Egyértelműnek tűnik, hogy a japán jen a bankok szemében addig lesz kiemelten kockázatos, amíg az ügyfelek nem rohannak tömegével felvenni azt. A jenhitel sikere pedig - legalábbis most még - nem mérhető össze a svájcifrank-alapon nyújtottal, még annak hőskorához (tehát a kezdetekhez) képest sem. Az OTP Bank ugyan szép kihelyezési adatokról számol be, de az ügyfelek érdeklődése nem elsöprő. A legnagyobb magyar bank őszi hitelakciójában 30 ezer hitelkérelmet fogadott be 152,6 milliárd forint értékben, ezeknek pedig "csak" harmada volt az úgynevezett világhitel (Napi, 2007. december 5.). A második fecske végül a K&H Bank lett. A lízingcégeknél - hagyományaikhoz méltóan - több helyen már korábban is elérhető volt a jenhitel, elsőként a Summit Lízingcsoport jelent meg, ahol új és használt autó vásárlásakor lehet jenbázison kölcsönt felvenni.