A kender (latinul: Cannabis) szó hallatán sokan elsőre a könnyű drogokra gondolnak, pedig a növénynek számos felhasználási területe létezik. Ráadásul ipari kender termesztése – amely nem azonos a droghoz használt fajtársaival, valamint a marihuána fő pszichoaktív összetevője, a tetrahidrokannabinol (THC) is csak minimális mértékben van benne jelen – nagy múltra tekint vissza hazánkban, és engedélyeztetés sem szükséges hozzá.

"2008-ban Magyarországon megszűnt az ipari kender termesztése. Ez a lépték, amelyben Magyarország a világon első volt, megszűnt. Tudniillik Magyarország ipari kendernagyhatalom volt. Nagy-Magyarországon amíg 80 ezer hektáron termesztettek kendert, addig ma 60 ezer hektáron teszik ugyanezt (összesen a világon – a szerk.). Ezért nekünk, amikor azon munkálkodunk, hogy újra induljon az ipari kender termelése, van mire hivatkoznunk” – mondta korábban Pásztor Zsolt, kendergazda, Az ipari kender feldolgozásán alapuló, határon átnyúló gazdasági fejlődés (Future in hemp) fejlesztési projekt szakmai koordinátora és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet agrárgazdaság-fejlesztési referense, a Gyüttment Fesztiválon tartott előadásán.

Kapcsolódó

Azt, hogy a növény termesztése ismét gyökeret verjen hazánkban, nem csak a történelmi múltja igazolja. Pásztor Zsolt szakmai beszámolóiból kiderül, hogy a kender sokféleképpen, gyakorlatilag teljes egészében felhasználható növény. Hasznosítják többek között textilkészítésre, biopolimerként, gyógyászati készítményként, vagy élelemforrásként is. A szakember szerint az utóbbi esetben például azért lehet nagy jelentősége, mert olyan értékű fehérjeforrás, melynek közel a húséval egyenértékű az összetétele. Ezért is fontosnak tartják a szektor feltámasztását, ahogyan a hazai piac megerősítését is, ugyanis a kender értékesítésének a java egyelőre külföldre történik.

A kender szárított szára is többféleképpen felhasználható.
A kender szárított szára is többféleképpen felhasználható.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

Jó üzlet lehet a kender, de egyelőre jobb az uborka

Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyik legnyugatibb faluja Hangony. A mintegy 1600 fős település vezetése a számukra igen jövedelmező uborkagazdaság mellett kendertermesztéssel is foglalkozik 2016 óta. A község polgármestere, Kovács Szilárd a kenderben rejlő lehetőségek mellett a gazdálkodás nehézségeiről is beszámolt a Napi.hu-nak. 

„Két oka volt annak, hogy annak idején uborka és kender termelésébe fogtunk: egyik természetesen a profitszerzés volt a falu számára, a másik pedig, hogy helyben biztosítsunk munkalehetőséget. A kender fantasztikus növény. Jól érzi magát ezen a környéken, és minden része felhasználható, valamint nem sok gondozást igényel. Mi korábban az Agromag-nak értékesítettük a növény magját, amiből később kozmetikai cikkek készültek. A kender megmaradt részeiből pedig brikettáló gép segítségével tüzelőanyagot állítottunk elő, amit mi magunk használtunk fel. Azonban már középtávon is jobb üzletnek bizonyult az uborka, így az utóbbi időben javarészt azt ültettünk kender helyett is.” – mondta Kovács Szilárd, Hangony polgármestere.

Kovács Szilárd polgármester megnutatta a kender szárítására használt, házilag barkácsolt gépet.
Kovács Szilárd polgármester megnutatta a kender szárítására használt, házilag barkácsolt gépet.
Kép: Napi.hu, Kónya Ádám

A faluvezető a sikeresebb uborka ellenére is pozitívan látja az ipari kender jövőjét, ezért kísérleti jelleggel idén is terveznek bevetni vele körülbelül fél hektárnyi termőföldet. Elmondása alapján a növény piaca gyorsan növekszik, és egyre több cég foglalkozik például kenderbeton gyártásával építkezések számára. Kovács Szilárd pedig a kenderből élelmiszer szállítására alkalmas dobozok előállításán dolgozik. A helyben megtermelt növényt helyben dolgoznák fel, a késztermék értékesítése pedig még nagyobb hasznot jelentene a falu számára. Az erre irányuló fejlesztések viszont még váratnak magukra. A polgármester azonban a kendertermesztés problémáiról is beszámolt a hírportálunknak:

„Egy gazda számára Magyarországon egyelőre kevésbé, vagy egyáltalán nem éri meg kenderrel foglalkozni. Nincsenek hozzá meg a megfelelő gépek, amik a gazdaságot nyereségessé tennék, ezért a költséges emberi munkaerő feladata a termés betakarítása. Mi az önkormányzatnál közfoglalkoztatás keretében, államilag támogatott bérek mellett sokkal gazdaságosabban végeztetjük ezt a munkát. Viszont egyre kevesebb a közfoglalkoztatott, sokan keresnek mostanában jobban jövedelmező állást. Most egyébként is bértámogatásban részesül az, aki kilép a közfoglalkoztatásból és a versenyszférában talál munkát. Visszatérve a kenderre: folyamatosan növekszik a növény felvásárlópiaca, ami jó, de még mindig nem elég jelentős idehaza.”

A jelek szerint a kendertermelés és a ráépülő ipar valóban túljutott a holtpontján és fellendülőben van hazánkban. Kérdés viszont, hogy ez a lendület meddig fog tartani. Újra felfedezi magának a kendert a gazdaság, vagy a költséges betakarítása miatt továbbra sem lesz elég vonzó üzlet a gazdák számára?