Noha egy évvel ezelőtt bejelentették a szakképzési rendszer radikális átalakítását, az eredeti elgondolást többször is újratervezték, módosították, mire júliusban hivatalosan is bejelentették, hogy  nem gyökeresen lecsökkentik az OKJ-s képzések számát, hanem megszüntetik a rendszert. Ezt a bejelentést egy hónapja, szeptember elején ugyan egy kiszivárgott dokummentum felülírni látszott, de végül így is, úgy is maradt az Innovációs és Technológiai Minisztérium elképzelése: korszerűsítés címén teljesen átalakítani a szakképzési rendszert.

Pölöskei Gáborné, a tárca szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára júliusban több fórumon is azzal érvelt a változtatás mellett, hogy az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szisztémája elavult, ezért 2020-tól tartalmilag, formailag és módszertanilag is meg kell újítani a szakoktatást. A részletek kidolgozását a politikus őszre ígérte, és hétfő éjjel a Magyar Közlönyben a kormányrendelet meg is jelent. A 2012-es, korábbi rendelet felülírása - a képzési rendszerben maradó szakmák mellékletbe sorolásán túl - csupán hat pontban történt meg, mégis alapvető változást idéz majd elő a rendszerben.

QP | Quality Placement

A 30 oldalas melléklet részletesen felsorolja azokat a szakmákat és képesítéseket, amelyek továbbra is a szakképzés részei maradhatnak. Az iskola rendszerű képzésben 177 szakképzési, illetve szakképzés ráépülések, plusz 25 kulturális és művészeti szakképzési tétel került összesen a táblázatba - ezek 2-6 éves időtartamú besorolást kaptak. A 76 rész-szakképzési tétel pedig 100-720 órás iskolarendszeren kívüli képzési idővel szerepelnek a mellékletben.

Az immár "régi" képzési rendszer az előzetesen ígérethez képest gyakorlatilag egy évvel tovább működhet majd, mivel a kormányrendelet értelmében 2020. december 31-ig indíthatók (azzal a feltétellel, hogy a vizsgákat (beleértve a javító- és pótvizsgákat is legkésőbb 2022. december 31-ig befejezik).