Egy új rendszerszintű, éves belső teljesítményértékelés bevezetését tervezi a kormány az oktatási-nevelési intézményekben, amellyel a pedagógusok és az intézményvezetők teljesítményét vizsgálnák. A belügyminisztériumi koncepció kidolgozásához a tavaly júniusban és szeptemberben körbeküldött két kérdőív adhatott támpontokat, amit pedagógusoknak és a nem oktatási tevékenységet végzőknek úgynevezett NOKS dolgozóknak küldtek körbe. A belügyi tárca lapunknak azt írta: a koncepció jelenleg kidolgozás alatt van, részleteket nem közöltek. Az oktatásban dolgozók az első kérdőívet júniusban kapták meg.

Összesen 24 ezren töltötték ki, közülük 21 ezer pedagógus és 3 ezer NOKS munkatárs.

A pedagógusok esetében a kitöltési arány 15 százalék volt vagyis nagyjából minden hetedik pedagógus gondolta úgy, hogy fontos megfogalmaznia javaslatait a döntéshozók felé.

A szeptemberi kérdőíves felmérésben a megkérdezett pedagógusok közül már több mint 33 ezren adtak választ, ami körülbelül 24 százalékos részvételi arányt jelentett.

Statisztikai adatok szerint 2022-ben ennyi pedagógus dolgozott a közoktatásban:

Az első kérdőíves felmérés alapvetően öt témakört foglalt magában:

  • a pedagógusok és a tanulók leterheltsége, ideális csoport- és osztálylétszámok;
  • munkakörülmények, juttatások;
  • a pedagógusok és a gyermekek védelme, biztonsága;
  • a pedagógusok teljesítményének mérhetősége, a tanulási eredmények kapcsolata a pedagógusok teljesítményének értékelésével;
  • az intézmények teljesítményének mérése, értékelése.

Mind a júniusi, mind a szeptemberi felmérés egyik fókuszában a pedagógusok teljesítményének mérhetősége – és azon belül a tanulói mérési eredmények mint megalapozó adat felhasználhatósága – állt – olvasható az Új Köznevelés című lapban.

Ösztönző lehet a teljesítményértékelés

A válaszadók 75 százaléka legalább közepesen, vagy többnyire egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat további szakmai fejlődésre és még magasabb minőségű munkavégzésre ösztönzi, ha rendszeres visszajelzést kapnak a teljesítményükről.

A kérdőívet kitöltők több mint 60 százaléka többségében, 22 százaléka pedig közepesen egyetértett azzal, hogy a teljesítmény értékelésében mind a külső, mind a belső (intézményen belüli) értékeléseknek fontos szerepe van.

Ugyanakkor a válaszadók több mint háromnegyede szerint belső teljesítményértékelési rendszer bevezetésének csak béreltérítés esetén van értelme.

Jelenleg a pedagógusok munkáját főleg külső értékelésekkel, az Oktatási Hivatal (OH) által szervezett minősítési eljárással, valamint pedagógiai szakmai ellenőrzéssel, vagyis tanfelügyelettel végzik. Az új koncepció szerint ezeken is változtatnának, hogy nagyobb hangsúlyt kaphasson a belső ellenőrzés, amit a pedagógusok esetében az intézményvezetők, az igazgatóknál pedig a fenntartók végezhetnek el.

A kutatás eredményei szerint csak a válaszadók 45 százaléka részesült az elmúlt három évben éves rendszerességgel intézményvezetői vagy intézményvezető-helyettesi értékelésben, a pedagógusok jelentős része esetében ez rendszerszinten nem történik meg.

Nem teljesítjük az uniós kéréseket

A kérdőívet kitöltők közel kétharmada részben vagy teljes mértékben egyetértett azzal, hogy ha az intézménybe járó tanulók eredményei romlanak és nő a bukások, a lemorzsolódással veszélyeztetettek aránya, az intézménynek ezért szakmai segítségre van szüksége az Oktatási Hivatalon keresztül.

Kép: Eurostat

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2021-ben a korai iskolaelhagyók száma Magyarországon 12 százalék volt, az Európai Unió azt várta volna el a magyar közoktatástól már 2020-ra, hogy az iskolából  végzettség nélkül kilépők száma 10 százalékra csökkenjen.

A felmérés összegzésében azt írják: egyértelmű, hogy a pedagógusok többsége támogatja az intézményen belüli teljesítményértékelés rendszerének megteremtését, amennyiben ez a differenciálás alapja, és tisztán  látszik azon szempontok köre is, amelyek egy ilyen értékelés meghatározó szempontjai lehetnek.

Egyelőre nem született döntés

A pedagógusok teljesítmény mérésének koncepciója jelenleg kidolgozás alatt van, döntés még nem született - válaszolta a Belügyminisztérium megkeresésünkre.

Mint írták: Pintér Sándor már tavaly májusban az Országgyűlés Kulturális bizottságánál történt belügyminiszter-jelölti kinevezése előtti meghallgatásán is elmondta, hogy mérni szeretnék a teljesítményt, mérni szeretnék a minőséget, és egy modernizációs folyamatot is szeretnék folytatni, ez pedig nem más, mint az informatika fejlesztése az oktatás területén.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2022. júniusban tartott miniszteri tájékoztatón, és az ugyanott 2022. december 16-án a közoktatásról tartott konzultáción is beszélt arról, hogy hogy ki kell dolgozni, és be kell vezetni a pedagógusok, az intézményvezetők és az intézmények új, teljesítményalapú minősítési rendszerét, melynek meghatározó eleme a nevelő-oktató munka eredményessége.

Aki válaszolt, egyetért

Arra a felmérésre is hivatkoznak, amit a cikkünk elején említettünk: mely szerint az az 57 ezer pedagógus, aki válaszolt a nyár és az ősz folyamán a kérdőívekre, támogatja a teljesítményértékelés bevezetését. Mint írják: a pedagógusok körében végzett online felmérés eredménye szerint a válaszadók 70 százaléka egyetértett azzal, hogy díjazásuk a jövőben vegye figyelembe teljesítményük értékelését, a nevelő-oktató munka minősége alapján történő differenciálását.