Fenekestül felfordultak a vásárlási viselkedésmódok az utóbbi időben – derül ki a Capgemini Kutatóintézet fogyasztói trendeket vizsgáló éves kutatásából, amely a megnövekedett megélhetési költségek fogyasztói szokásokra gyakorolt hatásait tárja fel.

A 11 országban, 11 300 fogyasztó megkérdezésével folytatott felmérés eredményei szerint a fogyasztók közel háromnegyede kevesebbszer vásárol impulzívan, míg

69 százalékuk egyenesen visszafogja a nem létfontosságú termékekre fordított kiadásait, mint az elektronikai termékek, játékok, az éttermi étkezés, illetve elhalasztja a luxuscikkek vásárlását is.

Addig nyújtózkodunk, ameddig a takarónk ér

A kutatás egyértelműen rávilágít arra, hogy a vásárlók jelentős része számára jelenleg a spórolás az egyik legfontosabb tényező, ha kiadásról van szó. A fogyasztók 61 százaléka aggódik pénzügyi helyzete miatt, köztük az ezredfordulón születettek és az X generáció tagjai aggódnak a leginkább, míg a „baby boom” idején születettek a legkevésbé. E kényszerítő tényezők leküzdése érdekében a fogyasztók majdnem fele nyilatkozta az, hogy csökkenti összkiadásait; ez emelkedést jelent 2020 novemberéhez képest, amikor a válaszadók 33 százaléka jelentette ki ugyanezt.

A pénzmegtakarítás tehát sok ember számára most prioritás. Ezt támasztja alá az is, hogy a fogyasztók 64 százaléka hipermarketekből és diszkont áruházakból vásárol, míg 65 százalék a kereskedelmi láncok olcsóbb, saját márkás termékeit vagy az olcsó márkákat választja.

A kiskereskedelmi vállalkozásoknak most lehetőségük van drámaian újragondolni működési stratégiájukat, hogy ellenálljanak ennek a viharnak – vonja le a következetést a kutatás.

Míg a vásárlók korábban kevésbé akadtak fenn azon, ha egy fenntartható módon előállított termék ára magasabb volt, most ezen a téren is változás tapasztalható.

A fenntartható módon előállított termékekért sem szívesen fizetünk már többet

Bár ez továbbra is fontos szempont a vásárlók számára, mostanra a fogyasztók csupán 41 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó többet fizetni egy olyan termékért, amelyet fenntartható módon állították elő. Ez az arány jelentős visszaesés a 2020-as statisztikához képest, amikor a fogyasztók 57 százaléka mondta azt, hogy hajlandó az átlagosnál magasabb árat fizet ezen termékekért.