Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Csaknem 3000 milliárd forintot tettek félre tavaly a háztartások - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. A lakosság emellett nem egészen 1500 milliárd forintnyi hozamot is elért a befektetésein annak ellenére is, hogy sem a tőzsdék, sem a magyar állampapírpiac nem remekelt tavaly. Mindezeknek köszönhetően a pénzügyi vagyonuk az év végére 9 százalékkal 53 856,9 milliárd forintra hízott.

Gigantikus mennyiségű a készpénz

Ebből az összegből 4792,1 milliárd forint volt készpénzben, ami azt jelenti, hogy az ország teljes készpénzállományának több mint a kétharmada a háztartásoknál van. Az háztartásonként csaknem 1,2 millió forintot jelent. Komolyabb mennyiséget csupán a nem pénzügyi vállalatok (mintegy 1200 milliárd forintot) és a bankok (453 milliárd forint) tartanak. Más szektorokban nincs, vagy elenyésző a készpénz volumene. A lakosság tavaly a GDP 11,4 százalékát tartotta készpénzben, ami európai viszonylatban nagyon magas aránynak számít.

A betétek mennyisége is nőtt tavaly, a forintbetéteké jobban, mint a devizabetéteké. Forintbetétből az év végén 7667 milliárd forintnyi volt a lakosság számláin, devizabetétből csupán 1207,9 milliárd. A devizabetét-állomány tavaly nyáron csökkenni kezdett, ebben szerepet játszhatott a rekord gyenge forintárfolyam, ami arra késztethette a lakosságot, hogy váltsa át forintra az eurós befektetéseit.

Háztartások vagyona 2018 végén
Háztartások eszközeimilliárd forint
Készpénz4792,1
Folyószámla betétek6384,4
Egyéb betétek3352,4
Rövid lejáratú hitelpapírok3139,3
Hosszú lejáratú hitelpapírok2878,1
Rövid lejáratú hitelek598,9
Hosszú lejáratú hitelek922,8
Tőzsdei részvények784,4
Nem tőzsdei részvények1940,9
Egyéb tulajdonosi részesedések15 818,3
Befektetési jegyek4085,1
Nem életbiztosítási díjtartartalékok362,0
Életbiztosítási díjtartalékok1929,3
Nyugdíjpénztári díjtartalékok1857,6
Pénzügyi derivatívák10,7
Kereskedelmi hitelek és előlegek93,5
Egyéb4721,9
Kötelezettségek8874,5
Hitelek7510,9
Pénzügyi derivatívák6,8
Egyéb tartozások1356,8
Pénzügyi eszközök53 671,6
Nettó pénzügyi vagyon44 797,1
Forrás: MNB

Egyre több a külföldi bankbetét

Megugrott a lakosság központi kormányzatnál lévő bankbetétállománya is, összesen 27 százalékkal nőtt 131 milliárd forintra. Ennek a hátterében a lakossági állampapír-állomány növekedése állhat. A kisbefektetők a kedvező árszabás miatt egyre több értékpapírszámlát nyitnak az államkincstárnál, amely mellé pénzforgalmi számlát is nyitnak, utóbbira kerülnek át a kamatok és a lejárt állampapírok értéke. Külföldön is egyre több betétet tartanak a magyarok - ez főleg a kint dolgozók megtakarítása lehet - ez az állomány tavaly év végén 730 milliárd forintos rekordon tetőzött.

A háztartások hitelpapír-állománya 6 ezer forint fölött volt már az év végén, ennek döntő része - csaknem 5800 milliárd forintnyi - magyar állampapírban volt. A hosszú lejáratú állampapírok állománya gyorsabban nőtt, mint a rövideké, ami nem meglepő, hiszen tavaly is, akárcsak az idén, a kisbefektetők kedvence az inflációt követő kamatozású, három- és ötéves Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) volt. Az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) és a Féléves Magyar Állampapír (FMÁP) értékesítése tavaly nyáron annyira visszaesett, hogy kamatemelésre kényszerült az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amit az idén tovább kellett folytatnia.

Stagnáló biztosítási vagyon

A biztosítástechnikai tartalékok mennyisége stagnál tavaly. A háttérben két tényező állhatott. Az egyik a tőkepiacok gyenge szereplése, a tőzsdék az év végén estek, de évközben is harmatos volt a teljesítményük elsősorban a kínai-amerikai kereskedelmi konfliktus miatt.

A másik ok az volt, hogy bár az utolsó negyedévekben hagyományosan sok befizetés folyik be a cégekhez a nyugdíjbiztosítások után járó adókedvezmény miatt, ez tavaly elmaradt. A korábbi évek 13-16 milliárdos nettó befizetése helyett tavaly mindössze 2,9 milliárddal gyarapodtak az állományok. A háttérben az állhat, hogy 2008-ban, a válság előtt nagyon sok életbiztosítást adtak el, a tízéves szerződések pedig most jártak le.

A nyugdíjpénztárakba tavaly is több mint 90 milliárd forintnyi befizetés érkezett, a tartalékok ennek ellenére alig nőttek, a kedvezőtlen piaci mozgások miatt. Jó hír viszont, hogy az idén, ahogy a tőzsdék korrigáltak, a tavaly év végén lejtőre került nyugdíjpénztári alapok árfolyama is emelkedni kezdett. Életbiztosításokban az év végén 1929 milliárd, nyugdíjpénztárakban 1857,6 milliárd forintot gyűjtöttek össze a háztartások.

Cégekben a nagy pénz

A háztartások pénzügyi vagyonának kétötöde valamilyen cégben van. 22 628,7 milliárd forintot tesznek ki az ilyen részesedések, ebből több mint 4000 milliárd forint befektetési alapokban van. A nem pénzügyi vállalatokban lévő részesedések értéke 16 422 milliárd forint, tavaly 10,5 százalékkal nőtt, ennek az eredménye minden bizonnyal megjelenik majd a leggazdagabb magyarokat összesítő kiadványokban is. Pénzügyi vállalatok részvényeiben 406 milliárd forintjuk volt a kisbefektetőknek, ez az összeg az idén az OTP-papírok szárnyalásával emelkedhet.

Az MNB statisztikáiban mindig van egy egyéb követelések című tétel is, amely tavaly év végén meghaladta az 5000 milliárd forintot. Ezek olyan vagyonelemek, amelyeket a háztartások aligha tudnak elkölteni. Itt szerepelnek például az államosított magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, ez még mindig egy több mint 2800 milliárd forintos tétel, amiért az egykori tagok csupán nagyobb állami nyugdíjat várhatnak cserébe. Nyilván tartanak még itt csaknem 700 milliárd forintnyi ki nem fizetett munkabért és 730 milliárd forint körüli adó- és járulékkövetelést is.

Nőnek a tartozások

A háztartások kötelezettségeinek állomány négyéves csúcsra ugrott tavaly, és ismét átlépte a 9000 milliárd forintos lélektani határt. A hitelfelvétel pörög, az állomány 7500 milliárd forint fölé kapaszkodott, ami három és féléves csúcs. Különösen az ingatlanhitelek volumene ugrott meg több mint 10 százalékkal az új tranzakcióknak köszönhetően, de a fogyasztási hiteleknél is volt bővülés. Az adótartozások is új rekordot döntöttek meg, az év végén a háztartások már 730 milliárd forinttal tartoztak az államnak.