Sorsfordító pillanatok zajlanak az egészségügyben, a digitalizáció a patikáktól a háziorvosokig, a kórházaktól a szakrendelőkig, valamint a klinikai kutatásokig mindenhol olyan mennyiségű adatmennyiséget generál, amivel kezdeni kell valamit, hangzott el a Digital Health Summit konferencián. 

Az egészségügy digitalizációja és a bővülő adathozzáférés forradalmasítja a technológiák életciklusának minden lépését, ez a fókusza a Roche és az IQVIA tevékenységének is, ahol az a cél, hogy a rutinszerű ellátásból származó evidenciák (real-world evidence, RWE) a klinikai kutatások eredményeit kiegészítve hozzájáruljanak ahhoz, hogy újszerű gondolkodással és adatfeldolgozással komplexebb képet nyújtsanak az egészségügyi megoldások előnyeiről, mondta Szedlay Gyöngyi, az IQVIA részéről. Kiemelte: azért dolgoznak, hogy katalizátorai legyenek az egészségügy innovációjának.

Minden harmadik adat az egészségügyben jön létre

A szakember kiemelte: hihetetlen adatbőség van az egészségügy területén, a világon összegyűlő összes adat harmada valamilyen egészségügyi adat, amit egyelőre nem használunk elég hatékonyan. 

Hangsúlyozta, az USA és Európa külön utakon jár, míg Európában a közösségi adatbázisok felügyelete zajlik, addig az USA-ban az egyéni adatbirtoklás a jellemző.

A klinikai vizsgálatok esetében az egyik legfontosabb feladat a betegek megtalálása, amihez mesterséges intelligenciát használnak a kutatók.

Folyamatos fejlesztések az EESZT-ben

Ha az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszere leállna, akkor visszakerülnénk a középkorba, ezzel kezdte előadását Szabó Bálint, az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) vezetője. Ötéves az egészségügy „felhőjeként” is nevezett Tér, az indulás óta közel kétmilliárd betegellátáshoz kapcsolódó adat került be a központi adatbázisba. A rendszer folyamatos fejlesztés alatt áll, ami egységes koncepció mentén zajlik.

Példaként említette, hogy hamarosan a személyeken viselt okoseszközök adatai is felkerülhetnek a felhőbe.

Előadásában kitért arra is, hogy a Covid-19 járvány előnye az volt, hogy minden vény már elektronikus, a napi e-recept-beküldések száma meghaladja a 800 ezret. A járvány alatt pedig 20 olyan fejlesztése volt a központnak, ami a digitalizációt támogatta. Ilyen többek között a telemedicinális háziorvosi ellátást támogató rendszer, előkészítették az oltási infrastruktúrát, mindenki számára elérhető volt a covid-igazolvány, ami biztosította a szabad utazást. Létrejöttek az ápolást támogató alrendszerek, melyek segítségével könnyebben azonosíthatók a betegek, nőtt a betegbiztonság, csökkent az adminisztráció – sorolta az igazgató.

A strukturális adatgyűjtéssel kapcsolatban elmondta, már az adat utazik nem a páciens.

Megvalósult a kismamák szja-kedvezményének jóváírása a NAV-felé, a vezetői engedélyhez szükséges egészségügyi alkalmassági igazolás eljuttatása, valamint a tartós betegek igazolásának beküldése a Magyar Államkincstár (MÁK) felé.

Új funkciókkal és új technológiákkal bővül az EESZT, ilyen a háziorvosokat támogató miniHIS szoftverbe épített telemedicina modul, valamint olyan innovatív szolgáltatásokkal támogatják a járó- és fekvőbeteg ellátást, mint például az e-beutaló, vagy a várólisták központi kezelése, és a központi betegirányítási rendszerek létrehozása.

A Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet két terméket fejlesztett az elmúlt években az egyik egy Covid-19 specifikus kutatás, a másik pedig a Transzlációs Medicina Központ – mondta Vályi-Nagy István az intézmény főigazgatója a konferencián.

Úgy véli, hogy Magyarország versenyelőnyben van a többi európai országhoz képest, mert 10 millió lakosa van, ami egy áttekinthető lakosság számot jelent, és pozitívumnak nevezte az egy biztosítós betegbiztosítási rendszert is. Az egészségügyben elkezdődött a térségi átrendeződés, a centrumkórházak, a megyei és városi kórházak, valamint alapellátás egységes rendszerben gyógyítja a betegeket.

Holisztikus betegellátásé a jövő

A gyógyszeripar jelenleg abban a sorsfordító pillanatban van, amikor az egészségügyi ellátás hagyományos modelljei például a gyógyszerek vagy a terápiák biztosítása idejétmúlttá váltak az egészségügyi adósság növekedése, az egészségügyi rendszer erőforrásaira nehezedő terhelés, a COVID-19 hatása és a népesség elöregedése miatt – mondta Anna Loughran, a Novartis Lengyelország képviseletében.

Kulcsfontosságú a betegutak optimalizálása, a holisztikus betegellátás a megelőzéstől a diagnosztikán és a kezelésen át az ellátás új technológiákat felhasználó monitorozásig. Az egészségügyi ökoszisztémába az innováció átvételét elősegítendő új típusú partnerségek ápolására van szükség kórházakkal, orvosokkal és technológiai partnerekkel – mondta a szakember.

Hiába van weboldal, ha nincs házhozszállítás

A gyógyszer-nagykereskedők naponta 1,5 millió gyógyszert szállítanak ki, az autóik napi 100 ezer kilométert tesznek meg. A forgalmazott gyógyszerek száma Magyarországon 15 ezerre tehető, az online értékesítés aránya 0,8 százalékon áll, amit egy problémának tart Kaló Tamás, a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének alelnöke.

A gyógyszerellátási lánc kiemelt problémái között említette:

  •  a gazdasági fenntarthatóság problémáját, csökken a gyógyszertárak árrése,
  • jelentős munkaerőhiánytól szenvednek,
  • tíz éve csökken a patikák száma, 1500 településen nincs gyógyszertár.

Hiányzik egy egyeztetett, konszenzuson alapuló vízió, hogy hogyan néz majd ki tíz év múlva a hazai gyógyszerellátás rendszere. A digitalizáció fejlesztése enyhíthetné a problémákat, a webáruházak növelhetnék a patikák forgalmát, de mivel házhoz szállítást nem biztosíthatnak a patikák, ezért ez visszafogja a patikák digitális fejlődését.