A KSH által hétfőn publikált részletes ipari adat kapcsán Barta György, a CIB Bank makroelemzője megjegyezte: az egész éves visszaesést látszólag megtörő pozitív decemberi főszám ellenére - amely az ipar 1 százalékos előző év azonos időszakához mért bővüléséről tanúskodott - a munkanap-hatástól megtisztított adat még mindig negatív (mínusz 1,4 százalék), ami kérdéseket vet fel a szektor kilátásait illetően. Ezt erősíti a novemberhez képest bekövetkezett 5,8 százalékos teljesítmény-csökkenés is.

Barcza György, a K&H makroelemzője szerint az adat megerősíti a bank 0,5 százalékos idei GDP-csökkenésre vonatkozó előrejelzését, amely az ipar 3-4 százalékos növekedése mellett érhető el, míg a CIB szakértője 5 százalékos növekedést vár - elsősorban az alacsony bázishatás miatt.

Lemarad a magyar ipar

Barta szerint a hazai ipar régiós viszonylatban lemaradt: elsősorban Lengyelországgal szemben markáns a hátrányunk. A helyzetet súlyosbítja, hogy az exportkilátások is bizonytalanok - az elsődleges felvevőpiacnak számító Németországban hamarosan kifutnak az ösztönzések, s az újrakészletezési ciklus is lassan eléri csúcsát, ami szintén visszavetheti a magyar iparcikkek iránti keresletet.

Az elmúlt év közepétől megindult kilábalási trendhez képest a decemberi adat kellemetlen meglepetést jelent, elsősorban a továbbra is gyenge belső értékesítési adat miatt - vélekedett a K&H szakértője. A belső kereslet további csökkenése az adóbevételeken is nyomot hagyhat, s ez a költségvetés felülvizsgálatára kényszerítheti a kormányt. A növekedési kilátások ugyan ennek ellenére is tarthatók, hiszen az export számos hatást ellensúlyozhat, ám a lassú kilábalásra vonatkozó szcenárió mellett egyre valószínűbbek az újabb visszaesést jósló, W-alakú válsággörbét valószínűsítő forgatókönyvek. Barcza György szerint erre jelenleg 30 százalék az esély.

Kamarai várakozások

Az itt működő külföldi cégeket tömörítő kereskedelmi és iparkamarák derűlátóbbak az elemzőknél. Dávid Péter, az amerikai-magyar kamara, az AmCham vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, tagvállalataik közül többen kiemelt figyelemmel fordultak a válság hatására Magyarország felé.

Elsősorban a kutatás-fejlesztés projekteknél tapasztalható élénk aktivitás - a világméretű cégek meglévő tevékenységeinek bővítése mellett új tervek is az asztalra kerültek. A szakember szerint hosszú távon ezek hozhatják a legnagyobb megtérülést mind aktivitás, mind presztízs tekintetében. Dávid szerint a régiós együttműködések keretén belül megvalósuló magyarországi központokból is profitálhat a hazai ipar. Az AmCham vezére külön kiemelte a Fagen állami támogatásban is részesült, zöldmezős bioetanol-gyárberuházását.

A kisebb német cégek érdeklődése magyarországi együttműködések iránt továbbra is töretlen, s elsősorban a gép-, az autó- és a fémfeldolgozó-iparban kiemelkedők a Mercedes terveinek bejelentése óta. Dirk Wölfer, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs vezetője szerint óvatos optimizmusra adhat okot a német megrendelési állomány stabilizálódása is, annak ellenére, hogy a növekvő német munkanélküliség miatt a belső kereslet tovább csökkenhet Németországban, s az állami programok hatása is elenyészőben. A kamara azonban bízik a világkereskedelem fellendülésében, melyből Németország átlagon felül profitálhat.

A brit kamaránál (BCCH) ugyan átrendeződést tapasztaltak a befektetések terén - többek között az it-szektorban nőtt, a szolgáltatóiparban pedig mérséklődött a brit vállalatok jelenléte -, ám a befektetési hajlandóság nem csökkent érdemben a válság során. Mikola Gergely elnök szerint azonban az év vége, illetve 2011 első fele előtt nem várható érdemi növekedés az iparban.