A költségvetés három nagy ágazata közül a közigazgatásban alkalmazásban állók bruttó keresete volt a legmagasabb, 2009. január-szeptemberben 231 300 forint. Az oktatásban dolgozók bruttó bére 193 900, az egészségügyben foglalkoztatottaké pedig 162 000 forintot tett ki. A közigazgatásban dolgozók javára fennálló kereseti előny 2001 és 2008 között is folyamatosan jelen volt - derül ki a KSH összeállításából. Az oktatásban alkalmazásban állók bruttó keresete 2001-ben még elmaradt a nemzetgazdaság átlagától, 2002 és 2008 között meghaladta, 2009 I-III. negyedévében ismét kisebb volt annál. Az egészségügyben foglalkoztatottak átlagos havi bruttó bére az egész időszak alatt elmaradt a nemzetgazdaság átlagától. A havi bruttó átlagkereset nemzetgazdasági átlagtól való eltérése állományfőcsoportok szerint vizsgálva nemzetgazdasági szinten a szellemi foglalkozásúak bruttó keresete jelentősen meghaladta a fizikai foglalkozásúakét, 2009 I-III. negyedévében több mint a kétszerese volt, ami gyakorlatilag megegyezett a 2001. évivel. Ezen belül a versenyszféra szellemi foglalkozású alkalmazottainak bruttó keresete az ezredforduló óta minden évben magasabb volt, mint a költségvetés területén dolgozóké, ez a különbség 2009 I-III. negyedévében 32 százalékot tett ki. A fizikai foglalkozásúak esetében - kisebb eltérés mellett - ingadozás figyelhető meg. 2001 és 2009 I-III. negyedéve között négy évben a versenyszférában foglalkoztatottak bruttó keresete volt a magasabb (2-9 százalékkal), három évben a költségvetésé (2-10 százalékkal), 2008-ban pedig megegyezett a két területé. Az idén január-szeptemberben a különbség a versenyszféra javára módosult, aminek hátterében a költségvetés területén alkalmazásban álló fizikai foglalkozásúak (leginkább az alacsony keresetű közmunkások) létszámának emelkedése áll. A két nagy szféra egészének kereseti színvonalát jelentősen befolyásolja a fizikai és a szellemi foglalkozásúak aránya. A versenyszférában a fizikai, a költségvetés területén a szellemi foglalkozásúak vannak - 62, illetve 72 százalékos - többségben. Ezzel magyarázható, hogy a költségvetési szférát jellemzi magasabb átlagkereset, annak ellenére, hogy mindkét állománycsoportjának keresete alacsonyabb a versenyszféráénál. A havi bruttó átlagkereset a köztisztviselok körében jelentosen meghaladja a közalkalmazottakét. A köztisztviselok évente 48-89 százalékkal nagyobb bruttó bérrel rendelkeztek 2001 és 2009 I-III. negyedéve között. 2007--2008-ban a különbség 65 százalékot tett ki, ez 2009. január-szeptemberben 52 százalékra csökkent. Ekkor a köztisztviselok bruttó bére 272 300 forint, a közalkalmazottaké pedig 179 200 forint volt, ami az elozo év azonos idoszakához képest 7,9 és 4,8 százalékos csökkenést jelent. A 2005-tol rendelkezésre álló adatok szerint a közszférában a legmagasabb bruttó keresettel az ügyvédek, bírák rendelkeztek, 2009 I-III. negyedévében ennek összege 328 200 forint, ami a nemzetgazdasági átlagnál kétharmaddal nagyobb volt. (2005-ben még több mint kétszerese volt.) A fegyveres testületeknél alkalmazásban állók bére 275 ezer forintot tett ki 2009. január-szeptemberben, ez 40 százalékkal haladta meg a nemzetgazdaság átlagát, és az elony kevesebb a 2005. évinél. A legalacsonyabb keresettel a közhasznú alkalmazottak, illetve a közcélú alkalmazottak rendelkeztek, 77 ezer, illetve 72 300 forinttal, ez jelentosen (61-63 százalékkal) elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól, a különbség megegyezett a 2005. évivel. A 2005-2009. I-III. negyedév közötti idoszakban a legnagyobb mértékben, 25-27 százalékkal a közhasznú alkalmazottak, illetve a közcélú alkalmazottak bruttó bére emelkedett. A fegyveres testületeknél alkalmazásban állók bruttó keresete 16 százalékkal nott, miközben az ügyvédeké, bíráké 0,7 százalékkal elmaradt a 2005. évitol.