Magyarország 2013 elején kijött ugyan a recesszióból, ám csak mérsékelt ütemű gazdasági növekedésre számíthat - állapítja meg a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb jelentése. A potenciális növekedést a nemzetközi szervezet elemzése szerint a gyenge beruházási hajlandóság, az alacsony képzettségűek alacsony foglalkoztatottsága fogja vissza, mindez további strukturális reformokat tesz szükségessé.

A visszafogott növekedés és annak következményei a jólétet veszélyeztetik, ami az egy főre eső GDP-n túl már a jövedelemegyenlőséget és a társadalmi mobilitást is érinti - figyelmeztet az OECD. A jelentés emellett azt is megjegyzi, hogy a nemzetközi pénzpiacokhoz való hozzáférés jelentősen javult, de a még mindig magas devizaadósság továbbra is az ország törékenységének fő tényezője.

Kapcsolódó

Főbb gazdasági mutatók (éves változás, százalék)
201320142015
GDP
1,22,01,7
Munkanélküliség (százalék)
10,410,110,3
Infláció1,92,13,5
Maginfláció3,73,23,5
Folyó fizetési mérleg (GDP %-ában)
1,82,12,4
Az államháztartás pénzügyi mérlege (GDP %-ában)
-2,7-2,9-2,9
Bruttó államadósság (maastrichti, GDP %-ában)78,578,477,8
Forrás: OECD

Jó, de nem világos

AZ OECD megállapítja, hogy a monetáris lazítás segítette a magyar gazdaságot a növekedési pályára való visszatérésben. A történelmi mélységbe levitt alapkamat megjelent az új hitelek kamatában is. Az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) a bankok számára ingyenes forrást biztosított a kis- és középvállalatok hitelezéséhez. A jelentés azonban azt is megállapítja, hogy a nagy érdeklődés ellenére még mindig nem látszik, hogy az nhp valóban új hiteleket jelent-e vagy csak a régieket cserélik le a vállalatok. A hitelezést továbbra is a bankok gyenge profitabilitása és a nemteljesítő hitelek magas aránya fogja vissza.

Javaslatok: nhp kiértékelése, bankok terheinek csökkentése

  • Az nhp további kiterjesztése előtt ki kell értékelni a program hitelezésre és befektetésekre gyakorolt hatását. Megfontolandó lehet a refinanszírozási ráta alapkamathoz történő kapcsolása, vagy a programban résztvevő bankok rendelkezésére álló források árának és mennyiségének összekötése a kkv-k számára nyújtott nettó hitelezésükben történt változással. A bankok számára megengedett kamatmarzsot is felül kellene vizsgálni.
  • A banki portfóliók rendberakása érdekében szigorítani kell a jelentési és tartalékolási követelményeket az átütemezett hitelekre és a legkockázatosabb szektorok hitelezésére vonatkozóan, valamint további lépéseket kell tenni a hitelfedezetek értékesítése felé.
  • Javítani kell a bankok működési környezetén és profitabilitásán, nevezetesen csökkenteni kell a bizonytalanságot és az adóterheket, az adótervezésen pedig javítani kell.
  • Az OECD kiegészítő javaslatai között még megemlíti, hogy - hacsak a gazaság nem fékez jelentősen -  további, nagy körültekintéssel és óvatossággal végrehajtott kamatcsökkentések lehetségesek.
  • Szintén kiegészítő javaslatként a nemzetközi szervezet a devizahitelesek kapcsán a leginkább rászorult adósok célzott támogatását is veti fel.

Csak szigorúan

A fiskális fegyelem az OECD szerint továbbra is fontos eleme lesz a piaci forrásokhoz való hozzáférés fenntartásának és annak, hogy az államadósság tartósan csökkenő pályára álljon.

A jelentés megjegyzi: számos különadót vezetett be Magyarország az elmúlt években, ami hozzájárult ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alá kerüljön, ugyanakkor ez az adórendszer egyszerűségét és kiszámíthatóságát is aláásta. A jelentés a bankadót emeli ki, mondván: ez a banki sarc hozzájárult a hitelezési hajlandóság csökkenéséhez.

Az OECD szerint a középtávú tervezés bevezetése erősítheti a költségvetés kereteit, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a Költségvetési Tanács mandátuma relatíve szűk, miközben a büdzsé elfogadása kapcsán egy ügyben erőteljes vétójoga van.

Javaslat: kivezetni a különadókat

  • Fokozatosan ki kell vezetni az elmúlt években bevezetett különadókat. Ehelyett növekedésbarátabb, tőke- és üzleti környezetbarátabb eszközökre kellene hagyatkozni - például helyi ingatlanadó, energiafelhasználás adóztatása, családi juttatások reformja.

Ez nem jött össze

A verseny fokozása és az üzleti környezet javítása alapvető fontosságú a beruházások növelésében, illetve a termelékenység javításában. Az üzleti környezet javítását érintő átfogó stratégia részeként az elmúlt időszak egyszerűsítési törekvései ellenére az adminisztratív terhek fennmaradt, a szabályozási bizonytalanság pedig rosszabbodott. Ezt az OECD részben az egyeztetések hiányának és a gyenge hatásvizsgálati mechanizmusoknak tulajdonítja.

A verseny több szempontból is gyengült. Az intézményrendszer minőségének megítélése - beleértve a fékek és ellensúlyok megfelelő mértékének fenntartását - romlott, ami a befektetőket is elriaszthatja - jegyzi meg a jelentés. A belépés korlátozása limitálja a versenyt a kiskereskedelemben, a szolgáltatásoknál és a telekommunikációban, ami mind szektoron belül, mind a feldolgozóiparban a termelékenység növekedését gátolja. Az államilag kikényszerített rezsicsökkentés nemcsak a versenyképességet, de az üzleti környezetet is rontotta.

Javaslatok: kötelező egyeztetés az érintettekkel, piaci árazás

  • A jogalkotói minőség és stabilitás érdekében a parlament által kezdeményezett jogszabályok esetében szakértőkkel és az érintettekkel történő kötelező konzultációt kellene bevezetni, valamint növelni kell a kapacitást a kormány által kezdeményezett jogszabályok magas színvonalú hatásvizsgálatának ellátására. Biztosítani kell időben és átlátható módon a kapcsolódó végrehajtási rendeleteket.
  • Ne korlátozzák a versenyjog hatályát, ugyanakkor biztosítani kell az erőteljes szabályozói fellépést.
  • Csökkenteni kell a kiskereskedelembe történő belépés korlátait.
  • A piacalapú árazás felé kellene elmozdulni az áram- és a gáz üzletágakban úgy, hogy az ágazati szabályozóra ruházni az árak meghatározásának jogát.

Mégsem olyan fényes a helyzet a munkaerőpiacon?

Ami a munkaerőpiacot illeti, az OECD szerint a foglalkoztatást a nem megfelelő munkaerő-piaci képzettség és az alacsony mobilitás akadályozza. Az alacsony képzettségűek kínálata messze meghaladja a keresletet, különösen a hátrányos régiókban. Ennek okát az OECD az utóbbi időszakban végrehajtott célzott társadalombiztosítási járulékcsökkentések ellenére is magas munkaerőköltségekben látja.

A jelentés megjegyzi, hogy bár a közmunkaprogram növelte a foglalkoztatottságot, alig képes segíteni a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszavezetését tartósan. Bár az EU által társfinanszírozott programok gyarapodtak, a munkanélküli segély folyósításának rövid időtartama és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat korlátozott kapacitása gátolja a képzettségeknek megfelelő állásokba történő közvetítést.

Az oktatási rendszer eredményei az átlagot tekintve relatíve jók, de a hátrányos helyzetű diákok (főleg romák) gyenge teljesítménye korlátozza a foglalkoztatási kilátásaikat és társadalmi mobilitásukat.

A saját tulajdonú lakások magas aránya - ami továbbra is ösztönöz a nagyvonalú lakáshitel-támogatás és az alacsony ingatlanadó - és a relatíve magas tömegközlekedési költségek továbbra is nehízítik a mobilitást - jegyzi meg az elemzés.

Javaslatok: minimálbér befagyasztása, munkanélküli segély meghosszabbítása

  • Az alacsony jövedelműeknél az adóéket tovább kellene csökkenteni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. Nem kellene annál nagyobb mértékben emelni a minimálbért, mint amit az infláció és a termelékenység alakulása indokol, sőt megfontolandó egy időre a befagyasztás is.
  • Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztésével javítani kell a képzettségnek megfelelő állásokra történő kiközvetítést, valamint növelni kellene a munkanélküliségi segély időtartamát. Javítandó a közmunkások munkaerőpiacra való visszavezetése jobb képzésekkel, valamint a munkaügyi hivatalok, az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok közötti helyi együttműködése révén.
  • Javítani kell a képzési rendszer eredményein és csökkenteni az egyenlőtlenséget - ezt főleg a hátrányos helyzetű iskoláknak biztosított több forrás, az iskolai szegregáció visszaszorítása, a középfokú oktatásban annak a kornak a kitolása, amikor választani a kell a diákoknak, szakképzésben vagy általános képzésben folytatja-e tovább a tanulást (ez Magyarországon 14 év, a legtöbb OECD országban 15-16 év), valamint a hátrányos helyzetű diákok felsőoktatásban történő részvételének ösztönzése révén.
  • Csökkentendő az ingatlantulajdonlás pénzügyi támogatása a jobb bérleti piac kialakítása ösztönzése céljából.