Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Mérsékelt áremelkedést jósolnak júniusra a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, de mint mondják, a jegybanki inflációs célt továbbra is messze alulmúlja az árindex. A konszenzus az előző évhez képest 1,9 százalékos, a múlt hónaphoz mérten 0,1−0,2 százalékos drágulást vár. Az idei egész évre 2,3 százalékos a prognoszták által megadott átlagos mutató, de mint azt többen is jelezték, ebbe a legújabb körös őszi rezsicsökkentés hatásait még nem számolták bele, vagyis valószínűleg ennél is alacsonyabb lesz az átlag.

Csak az üzemanyag drágult

A legfrissebb júniusi árindex-statisztikát csütörtökön teszi közzé a KSH. A konszenzus szerint 2 százalék alatt maradhatott az éves átlagos drágulás, mivel az idényáras élelmiszereket leszámítva valamennyi csoportban ársemleges lehetett a júniusi változás. Lehetett júniusban egy kis fölfelé ható korrekció a járműüzemanyag-árak miatt − mondja Nyeste Orsolya, az Erste elemzője, aki havi alapon 0,2 százalékos drágulást jósol. Mint mondja,a többi csoportban semleges volt a múlt havi árváltozás, illetve elképzelhető, hogy néhány szezonális élelmiszerterméknél még átlag fölötti volt a drágulás. Nyeste szerint ez utóbbi hatása azért sem jelentős, mert az átlag eleve olyan alacsony, hogy attól fölfelé eltérni sem nehéz.

Jegybanki cél alatt az infláció

Idén összességében 2 százalék körüli árindex-ingadozást vár az Erste, júliustól például lefelé fog hatni, hogy megjelennek az árakban az önkormányzati szolgáltatások árcsökkentései, illetve fontos lehet majd az őszi rezsicsökkentés pontos menetrendje. Nyeste idén összességében a konszenzussal megegyező, 2,3 százalékos átlagos pénzromlást vár − hivatalosan. Ám − teszi hozzá − ebbe az egyszeri hatásokat még nem számolták bele, ezért később valószínűleg lefelé kell módosítani a prognózist, ami után valószínűtlen, hogy az idén 2 százaléknál magasabb lesz az infláció.

Kis növekedést vár a fogyasztói árakban júniusra Gabler Gergely, az Equilor szakembere, aki szerint elsősorban az üzemanyagárak mozdíthatták felfelé az indexet. Az év/év alapú inflációs mutató az Equilor szerint 2 százalékra emelkedhetett, de mivel a bázishatás még mindig kedvezően hat, így bőven a 3 százalék alatti jegybanki célsávban maradhat a ráta.

Az év vége felé a bázishatás már nem lesz ilyen kedvező, sőt a tranzakciós adó, illetve a dohánytermékárrés emelése is jelentősen növelheti a fogyasztói árindexet. Ráadásul a lakossági fogyasztás élénkülésére is számít Gabler az év második felétől, ami szintén emeli az inflációt.

Mindezt ugyanakkor ellensúlyozhatja a további rezsicsökkentés október előtt várható bevezetése. Ha a lakossági energiaár 10 százalékos csökkenésével számolunk, az 0,8 százalékkal viszi lejjebb az éves árindexet, idén ebből viszont csak 0,2 százalék realizálódik az éves átlagos mutatóban. Összességében 2,4 százalékos átlagos inflációra számít Gabler az idén.

Jövőre nagyobb lehet a drágulás

Az MNB a jövő évre 3,2 százalékos inflációt vár, ebbe azonban még nem számolta bele a rezsicsökkentés hatását, hiszen még nincs róla konkrét döntés, a jegybank szakértői viszont kalkuláltak már a tranzakciós adó emelésével és a dohánytermékek árrésének emelkedésével. Az Equilornál úgy számolják, hogy 2,7 százalék körül alakulhat a fogyasztói árindex jövőre. Ezért az MNB várhatóan tovább csökkenti az alapkamatot júliusban, hiszen immár a nemzetközi hangulat is támogatóvá vált ezzel kapcsolatban. Az ECB-elnök múlt heti, szokatlanul "galamb" hangvételű beszéde ráerősít, hogy egyelőre a magyar jegybank sem kell hogy felhagyjon a monetáris lazítással.

Kép: Napi Gazdaság

Jövőre valószínűleg emelkedhet az infláció az idei évhez képest, de csak átmeneti, 3 százalék fölötti növekedéssel számol Jobbágy Sándor, a CIB makroelemzője. Emiatt a szakértő nem számít arra, hogy a júniusi volt az utolsó kamatcsökkentés. Jobbágy kevés teret lát már további monetáris lazításra, de mint mondja, ez a következő hónapokban sokkal inkább a piaci folyamatoktól (kamatprémium, cds, forintárfolyam) függhet.

A CIB szerint a jövő évi inflációban nagyobb szerepet kaphat a fogyasztási kereslet élénkülése és a vállalati költségszint (adók) emelkedése miatti árnyomás, így a maginfláció is valószínűleg emelkedésnek fog indulni. Ugyanakkor amennyiben megvalósul az őszi rezsicsökkentés is, az kissé még lejjebb tolhatja az inflációs pályát már ebben az évben és 2014-ben is, bár idén ez a hatás valószínűleg mérsékeltebb lesz. Jobbágy is arra hívja fel a figyelmet, hogy az MNB legfrissebb prognózisában ez a kalkuláció még nem szerepel, ami szerinte arra utalhat, hogy az újabb rezsicsökkentés mértékéről még nincs végleges döntés.