Kinézte magának Magyarországot az orosz óriás

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Több területen is érdeklődik a magyarországi szerepvállalás iránt az orosz állami atomenergetikai holding, a Roszatom, ami a nukleáris energia teljes értékláncán kívül a hagyományos és fosszilis energiahordozók területét is érinti − mondta a Napi Gazdaságnak Borisz Arszejev, a Rusatom Oversea (amely a Roszatom leányvállalataként van jelen több országban) elnökhelyettese. A magyar piacon mind az energetikai berendezések beszállítójaként, mind hőerőművek technológiai szállítójaként megjelenhet az orosz vállalat, amely emellett a karbantartásban, a villamosenergia-elosztásban és -kereskedelemben is feltérképezi a lehetőségeket. Arszejev szerint a megújuló energia szegmensében a szélenergia a legérdekesebb a vállalat számára, itt mind a technológiai fejlesztésben, mind a szélerőművi berendezések gyártásában lát fantáziát a Roszatom.

Az atom-, a hagyományos, illetve megújuló energetika komoly lehetőségeket tartogat Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon is, ezek felderítése a Rusatom Overseas feladata. Az energetikai beruházások mindig hosszú távú döntések, ezért a hosszú távú trendek alapozzák meg az ilyen lépéseket: Magyarország a nehéz körülmények ellenére 3 százalék alá szorította költségvetési hiányát 2012-ben, ami legalábbis pozitív jel. A következő években azonban a globális körülmények javulására kerül a hangsúly, ezzel párhuzamosan itt is kedvezőbb üzleti környezet alakulhat ki − fogalmazott az elnökhelyettes.

A Roszatom már korábban jelezte, részt vesz a paksi atomerőmű új blokkjainak megépítésére vonatkozó tenderen, ennek részletei azonban egyelőre nem ismertek. Az orosz vállalat 3+ generációs blokkjai − aktív és passzív biztonsági rendszerekkel − a legszigorúbb feltételeknek is megfelelnek, Arszejev szerint olyan szélsőséges körülmények között is, mint az áramellátás elvesztése, földrengés vagy éppen a fukusimai katasztrófát előidéző cunami, illetve mindezek együttes elméleti előfordulása (ilyen egységek építése több oroszországi helyszínen, illetve más országokban is folyamatban van).

Az elnökhelyettes úgy látja, amennyiben a Roszatom nyeri el a paksi bővítést, a kivitelezés mindenképpen az itteni szereplőkkel közös projekt lesz, ami a magyar atomenergetikai ágazat fejlesztésén kívül az orosz gyártócégekkel közös együttműködés alapja is lehet a későbbiekben. Az elsődleges számok szerint legalább 30 százalék lehet a helyi beszállítók részesedése a projektben. A Roszatom, illetve az orosz állam többféle finanszírozási formát nyújthat a magyar félnek, a tender kiírása előtt azonban ezek részleteiről korai lenne beszélni − fogalmazott Arszejev, aki szerint a bővítés a gazdaság egészére hatással lesz, a Roszatom számításai szerint amellett, hogy több ezer új munkahelyet hoz létre, az adó- és járulékbevételekkel pedig az állam közel annyi bevételhez juthat, mint amennyit befektet a projektbe.

Az orosz vállalat Csehországban részt vesz a temelíni atomerőmű bővítésére kiírt tenderen, a projektet ott teljes egészében az állam finanszírozza, Törökországban a Roszatom beruházásában épül az Akkuyu erőmű, amely orosz tulajdonban marad és a Roszatom üzemelteti. Kínában két reaktort épít az orosz vállalat, itt kormányközi megállapodás született, mint ahogy Indiában és Fehéroroszországban is.