A novembertől hatályos új közbeszerzési törvényben újraszabályozzák a közbeszerzés alóli kivételek körét is. Az ország biztonsági, nemzetbiztonsági érdekei, a minősített adatok védelme vagy különleges biztonsági intézkedések miatt továbbra is mentesíthetnek beszerzéseket a közbeszerzés alól. A kivételek közé kerültek azok a beszerzések is, amelyek esetében "a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonsághoz fűződő alapvető érdekeivel". Az utóbbi beszerzések esetében is kell ezentúl a közbeszerzési törvény alóli felmentéshez az Országgyűlés illetékes bizottsága előzetes döntése.

Ezek azért figyelemre méltó pontok az új közbeszerzési törvényben, mert az ezen beszerzések sajátos szabályairól alkotott 2011-es kormányrendeletet az Európai Bizottság rosszallása miatt tavaly novemberben hatályon kívül helyezte az Orbán-kormány. A kormányzat ugyanis megkérdőjelezhető beszerzések estén is alkalmazta a kivételes eljárásrendet, többek között - a Brüsszel által is kifogásolt - használatarányos elektronikus útdíj rendszerének beszerzésekor (holott erre először nyilvános közbeszerzést hirdettek), a Ludovika főépületének felújítására vagy a miniszterelnök apparátusának Várba költöztetésére, a Karmelita kolostor épületének felújítására (képünkön) és egy új épület létesítésére.

A nemzetbiztonsági érdekeket érintő beszerzésekről szóló kormányrendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatban Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára tavaly novemberben azt nyilatkozta a Portfolio.hu-nak, hogy "a további visszaélések megakadályozása és az Európai Bizottság felől is érkező kritikák kivédése érdekében döntött úgy a kormány, hogy megszünteti a nemzetbiztonsági érdekekre való hivatkozással történő speciális közbeszerzési eljárásrendet". A visszavont lehetőség "az állam megújításának egyik nagyon fontos lépése, hogy az állam beszerzései esetén csak ott és csak akkor alkalmazzák a nemzetbiztonsági indokokra való hivatkozást, ahol az valós indoknak számít".

A kormány nemzetbiztonsági okokra hivatkozva mentesítette többek közt az alábbi beszerzéseket a nyilvános közbeszerzés alól:
  • a Kossuth Lajos tér átépítésének beszerzései
  • a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egységes elhelyezésére szolgáló beruházás beszerzései (Ludovika-felújítás)
  • a használatarányos elektronikus útdíj rendszerének beszerzése
  • a Miniszterelnökség budavári elhelyezését biztosító felújítási )Karmelita kolostor) és építési beruházás
  • a Pozsony, Stefanikova 1. szám alatti ingatlan tulajdonjogának magyar állami megszerzése és az ehhez kapcsolódó beszerzések
  • az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) kialakításához és működtetéséhez kapcsolódó beszerzés
  • az egységes elektronikus kormányzati érkeztető rendszer kialakításához kapcsolódó beszerzés

A nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással nem a közbeszerzési törvény szerint, hanem speciális, a 2011-es kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint lehetett a beszerzéseket lebonyolítani. Többek között csak nemzetbiztonsági átvilágításon átesett gazdasági szereplők vehettek részt a minősített eljáráson, amit nem hirdettek meg nyilvánosan és a döntést sem kellett kihirdetni.

Az új közbeszerzési törvényből kiderül, hogy a kormány egy új rendeletben fogja szabályozni "a minősített adatot, alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzéseket, valamint azon beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételeket és eljárást, amelyek esetében a közbeszerzési szabályok alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes az állam biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményeket".

Kivételek még

Az új közbeszerzési törvény szerint ezentúl nem kormányrendeletben, hanem külön törvényben fogják szabályozni a védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseket.

Lényeges változást hoz az is, hogy a kivételek közé bekerültek a központosított közbeszerzések második körös beszerzései, azaz mentesülnek a közbeszerzés alól a központi beszerző szerv - mint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság, a Nemzeti Kommunikációs Hivatal, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ - által közbeszerzésen beszerzett áru, szolgáltatás vagy építési beruházás megrendelése azon szervezetek részéről, amelyek javára a központi beszerző szerv közbeszerzési szerződést kötött. Eddig a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozó szervezetek a központosított közbeszerzések eredményeként kötött keretszerződések nyertesei közül - egy újabb ajánlattételt követően - választhatták ki, hogy kivel kötnek szerződést a konkrét beszerzésre.

A fenti módosítás azt is jelenti, hogy például a 25 milliárdos kormányzati kommunikációs keretet költő Nemzeti Kommunikációs Hivatal által augusztusban kiválasztott három konzorcium közül a költségvetési szervek újabb versenyeztetés nélkül, a tetszőlegesen kiválasztott ügynökséggel szerződhetnek.

A nyertes konzorciumok:
1. Egyesült Reklám Konzorcium : HG 360 Reklámügynökség Kft. és Affiliate Network Kft.
2. Trinity-Sprint Konzorcium: Trinity Communications Kft. és Srpint Nyomdaipari Kft.
3. Mindshare Médiaügynökség Kft.. HAB Advert Kft. és Goodwill Communications Kft. alkotta konzorcium

Mentesül a közbeszerzés alól az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltató olyan beszerzése is, amelynek tárgya műsorszám vétele, előállítása, illetve audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatók általi közös előállítása; valamint bármely ajánlatkérőnek az audiovizuális vagy rádiós médiaszolgáltatótól megrendelt műsorszám szolgáltatására vagy műsoridőre vonatkozó szerződése - azaz a Duna Médiaszolgáltató Zrt. ilyen tárgyú beszerzései.

Nem kell közbeszerzést lebonyolítani az ügyvéd által ellátott jogi képviseletre bírósági, választottbírósági, hatósági, békéltetői vagy közvetítői eljárásban, valamint az ehhez kapcsolódó jogi tanácsadásra.