A növekedés mellett az is kérdéses, hogy a hazai kkv-k képesek lesznek-e felzárkózni a globális versenyben, hogy kiszolgálják a termelést. Lendületet kap-e a kutatás-fejlesztés az autóiparban, illetve hazánk képes lesz-e újabb beruházásokat ide csábítani - sorolta Kilián Csaba.

A hazai autógyártásra büszkék lehetünk, ez a szektor tudott elsőként talpra állni a válságot követően, teljesítménye háromszorosa az élelmiszeriparénak és nyolcszorosa a gyógyszergyártásnak. Az autóipari cégek 90 százalékban exportra termelnek, tavaly összesen 432 ezer autó és közel 2,5 millió motor jött le a futószalagokról.

Az autóipar a második legnagyobb munkáltató Magyarországon, ahol a nettó átlagbér 196 ezer forint.

Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes szerint a régió és azon belül Magyarország is egyre vonzóbb célpont a nyugat-európai és távol-keleti cégek számára. A kormány eddig összesen 63 céggel kötött stratégiai együttműködési megállapodást, amelyből 23 autóipari vállalat. Bízik abban, hogy az autóipar hozzáadott értéke növekedni fog és hazánk hamarosan Európa legiparosodottabb országává válhat.

Szabó a VW-botrányról, illetve annak hatásáról a magyar iparra csak annyit mondott, hogy a kormány mindent megtesz ezek enyhítéséért. Nem csak azért, mert a kereslet esetleges csökkenése közvetlenül is hat a hazai gyártásra, de ha a német gazdaság lassulna emiatt, az ránk is negatív hatást gyakorol.