2005-ben - előzetes adatok szerint - a kivitel volumene 11 százalékkal, a behozatalé pedig 5 százalékkal nőtt 2004-hez képest. Folyó áras adatokból számítva kisebb ütemkülönbség mutatkozik: az export forintértéke 10, az importé 7 százalékkal bővült, a növekedés üteme euróban mérve 11, illetve 8 százalékos volt. A külkereskedelmi mérleg 283 milliárd forinttal (1075 millió euróval) javult, hiánya 704 milliárd forintot (2839 millió eurót) tett ki. A kivitel 76-24, a behozatal pedig 68-32 arányban oszlott meg az Európai Unió tagállamai és az unión kívüli országok között. A cserearány - a kivitel és a behozatal árszintjének ellentétes irányú változása mellett - 2 százalékot meghaladó mértékben romlott. 2005-ben - összhangban a világkereskedelmi folyamatokkal - a magyar külkereskedelem a megelőző évinél mérsékeltebben növekedett. Az éven belül a forgalom első félévi növekedési ütemét - különösen importban - jelentősen befolyásolták a csatlakozással összefüggésben jelentkező ún. bázishatások, amelyek az export-import olló kivitel javára történő szétnyílásában, és a mérleg nagyfokú javulásában mutatkoztak meg. Az első félévben - a kivitel 8, a behozatal 2 százalékos értéknövekedése mellett - az egyenleg 302 milliárd forinttal javult. A második fél évben ezzel szemben az export és az import közel azonos mértékű (12, illetve 11 százalék) növekedése a deficit 19 milliárd forintos növekedését idézte elő. A kivitel forintárszintje közel 1 százalékkal csökkent, a behozatalé mintegy másfél százalékkal nőtt, s így a cserearány valamivel több mint 2 százalékkal romlott. A kedvezőtlenebbé váló cserearány meghatározó tényezőjét az energiahordozók áralakulása jelentette. Importban a földgáz forintárszintje 28, a kőolajtermékeké 36, a nyers kőolajé pedig 42 százalékkal lett magasabb, s az árufőcsoport áralakulása összességében mintegy másfél százalékponttal hatott a cserearányromlás irányába. A forint árfolyama másfél százalékkal erősödött, amelyen belül az euróhoz és a dollárhoz viszonyított felértékelődés mértéke azonos volt. A külkereskedelmi forgalom devizaárszintje exportban 1, importban pedig 3 százalékkal nőtt. A legnagyobb részarányú árufőcsoport, a gépek és szállítóeszközök volumene exportban 11, importban pedig 4 százalékkal nőtt. A volumenhordozó árucsoportok közül az energiafejlesztő gépek és berendezések kereskedelmének forintértéke a forgalom mindkét irányában kétszámjegyű mértékben nőtt. A villamos gépek és készülékek, valamint a közúti járművek kivitele szintén jelentős bővülést mutat (11, illetve 17 százalék), behozataluk értéke ezzel szemben valamelyest mérséklődött. A híradás-technikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek exportja és importja egyaránt csökkent. A megelőző két évhez hasonlóan 2005-ben is kizárólag a gép jellegű kereskedelem árszintje mérséklődött az árufőcsoportok közül, a csökkenés mértéke 2004-hez képest 2-3 százalékos volt. A feldolgozott termékek volumene kivitelben 11, behozatalban pedig 3 százalékkal nőtt. Ezen belül a gyógyszerek és gyógyszerkészítmények, a műanyag-alapanyagok és a gumigyártmányok folyó áron számított növekedése exportban 30, importban pedig 15 százalék körül alakult. A textilfonal és szövet, valamint a ruházati cikkek és öltözékkiegészítők kereskedelme ezzel szemben mérséklődött. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb forgalomnövekedés az energiahordozók körében volt: az import volumene 17, az exporté pedig 21 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. A kőolaj és kőolajtermékek importmennyisége (8,7 millió tonna) 1,6 millió tonnával lett nagyobb, s miután az export ennél lényegesen kisebb mértékben, nem egész 0,4 millió tonnával növekedett (+14 százalék), a termékcsoportnak az árucsere révén a nemzetgazdaság rendelkezésére álló mennyisége közel 1,3 millió tonnával emelkedett. Az importban jelentős földgáz mennyisége is növekedést mutat (+3 százalék), a forgalom értéke megközelítette az 500 milliárd forintot. Az élelmiszerek, italok, dohány árufőcsoportban az export- és az importvolumen egyaránt 12 százalékot meghaladó mértékben bővült. Az agrárjellegű kivitel húzótényezőit a közel harmadával bővülő és 148 milliárd forintot kitevő gabona-, valamint a több mint 40 százalékkal, 46 milliárd forintra növekvő cukorexport jelentette. Behozatalban a hús és húskészítmények forgalma több mint másfélszeresére nőtt, a tejtermékek és tojásé pedig közel 40 százalékkal lett magasabb. Az előzőekhez képest csekélyebb forgalmi súlyt képviselő élő állatokat háromnegyedével nagyobb értékben szereztünk be, amelyben jelentős szerepet játszott a Hollandiából érkező sertésimport felfutása. A teljes külkereskedelmi forgalmunkból 72 százalékos részaránnyal rendelkező Európai Unióba irányuló kivitel volumene 7, a behozatalé 1 százalékkal bővült. Az országcsoporttal folytatott kereskedelem aránya kivitelben és behozatalban is tovább mérséklődött, a csökkenés mértéke importban volt határozottabb. Az unión belüli kereskedelem részarányának mérséklődése a régi tagállamokkal folytatott áruforgalom alakulásának a következménye, amely viszonylatban az export 3 százalékos volumennövekedése az import egy-százalékos csökkenésével párhuzamosan ment végbe. Az új tagállamok vonatkozásában ezzel szemben jelentős forgalombővülés következett be, s az exportvolumen növekedése lényegesen meghaladta az importét (37, illetve 14 százalék). Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított forgalom az átlagosat lényegesen meghaladó mértékben bővült: a kivitel volumene 27, a behozatalé 16 százalékkal lett nagyobb. A kedvezően alakuló volumenfolyamatok hatását mérsékelte, hogy a cserearány határozottan, több mint 4 százalékkal romlott. A reláción belül kiemelkedő mértékben nőtt az Európai Unión kívüli európai országokba feladott termékek forintértéke (30 százalék), importban pedig az ázsiai országokból érkező árucikkek értéke mutat dinamikus növekedést (25 százalék).
QP | Quality Placement