A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen kiadott jelentése szerint júliusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,8, naptárhatástól megtisztítva 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A kiskereskedelmi forgalom átlagos emelkedését kedvező eredménynek nevezte Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, de az üzlettípusonként vizsgálva szerinte már kevésbé biztató ez a kép. Úgy véli, hogy az élelmiszerüzletek forgalmának csökkenését az egyre növekvő infláció magyarázza. A háztartások egyelőre nem fogták jelentősen vissza élelmiszerfogyasztásukat, sokkal inkább elkezdték az olcsóbb, esetleg gyengébb minőségű vagy éppen az aktuálisan akciós termékeket keresni.

Az elemző hasonló okot - az olcsóbb termékek iránti kereslet növekedését - lát a használtcikk-forgalom bővülése mögött is. Regős Gábor azonban "teljesen meghökkentőnek" találta az üzemanyagtöltő állomások forgalmának növekedését, habár elképzelhetőnek tartja, hogy egyrészt az üzemanyaghiánytól való félelem miatt sokan kannába is tankolhattak, másrészt lehetségesnek tartja, hogy az üzemanyag-turizmus mégsem szűnt meg teljesen.

Egyre gyorsuló infláció

A következő hónapokban a kiskereskedelmi forgalom a júliusihoz hasonlóan alakulhat. Az egyre gyorsuló infláció - különösen az élelmiszerek esetében - negatívan hat, ezért a harmadik negyedévben a fogyasztás már biztosan nem tud akkora pozitív hatást kifejteni a gazdasági növekedésre, mint az első fél évben.

Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének várakozásától elmaradt a júliusi kiskereskedelmi forgalom, amit az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben emelkedő infláció okozhatott. Az élelmiszerüzletek forgalmának enyhe csökkenését a vendéglátás helyreállásával magyarázta, azzal hogy a vásárlások helyett a háztartások többet költhettek a vendéglátásban.

Prognózisa szerint a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, az egyes háztartásokban meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek és az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom növekedésének lassulása. Ezt némileg ellensúlyozhatja külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalásának folytatódása.

Mérséklődő élelmiszerforgalom

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, arra hívta fel a figyelmet, hogy három hónap csökkenés után az előző havinál 0,5 százalékkal nagyobb volt a júliusi kiskereskedelmi forgalom. Az élelmiszer forgalom annak ellenére mérséklődött júliusban is, hogy a nyugdíjasok kézhez kapták a nyugdíjkiegészítést. Egyedül az üzemanyagforgalom tudott emelkedni havi összehasonlításban, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy ne zsugorodjon négy hónapon keresztül folyamatosan a kiskereskedelmi forgalom.

Virovácz Péter azt hangsúlyozta, hogy a részletes adatokban már látszik a fogyasztás erőteljes fékeződése a harmadik negyedév kezdetén. A lakosság elkezdett alkalmazkodni a magasabb inflációhoz, és a következő hónapokban a költségvetési szigorítások hatása -, mint a rezsicsökkentés és a KATA átalakítása - ezt tovább erősítheti. Úgy látja egyértelműen megnőtt annak a valószínűsége, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben már csökkenjen a július-szeptemberi időszakban. Ami némiképp pozitívum lehet, hogy a nyár folyamán a szolgáltatások nagyobb arányban segíthetik a fogyasztás bővülését, vagyis a dolgok helyett az élmények vásárlására helyeződik a hangsúly, amit a kiskereskedelmi adatok nem mérnek.

Látni a lassulás jeleit

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint is a júliusi adatokból már felsejlenek az év második felére prognosztizált lassulás jelei is. Egyrészt az élelmiszerek júliusi, 30 százalékos drágulása egyre inkább fékezi a fogyasztást. Másrészt az üzemanyagforgalom az ársapka részleges kivezetése is hűtheti a piacot, nem beszélve a hiány elkerülése végett bevezetett mennyiségi korlátozásokról.

A jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez hozzáadódó év eleji fiskális transzferek a fogyasztás erőteljes bővülését eredményezték az év első felében. Ugyanakkor az év második felében markáns fékezésre lehet számítani. Nyártól a fiskális konszolidáció, az év eleji transzferek kifutása és az elmúlt majdnem 25 év legmagasabb inflációja masszívan csökkenti a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét. Ennek következtében pár hónapon belül már negatív éves értékeket sem zárna ki a kiskereskedelmi forgalomban az Erste elemzője.