Az innováció fokozása többek között azért lenne fontos, mert a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az elmúlt 3 évben az innovatív vállalkozások minden létszám-kategóriában nagyobb átlagos árbevétellel és létszámmal rendelkeztek, mint a nem innovatívak. Az egy vállalkozásra jutó átlagos árbevételük több mint két és félszer magasabb volt ebben a kategóriában.

Az innovatív vállalkozások aránya a 2008-2009-es gazdasági válság utáni mélypontot követően trendszerűen emelkedik Magyarországon. A 2010-es szinteket azonban még mindig nem sikerült elérni.

A szellemi tulajdon lehet az innovatív vállalkozások versenyelőnye

A létrehozott termék vagy szolgáltatás csak akkor teszi sikeressé létrehozóját, ha kellő tudatossággal figyel saját szellemi vagyonának megóvására is –többek között erre hívta fel a figyelmet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Design Terminal.

Az SZTNH honlapján található közleményben kiemelik: a szellemi alkotó tevékenységben érintetteknek tisztában kell lenniük a szellemitulajdon-védelem lényegével. Az a cél, hogy mindezt felismerjék, és úgy tudják hasznosítani, hogy hazai és nemzetközi szinten is versenyképesek legyenek.

A megvalósítás érdekében a Design Terminallal kötött megállapodás legfőbb törekvése, hogy az innovációs ügynökség programjai által mentorált vállalkozások tudatosabban kezeljék létrehozott szellemi tulajdonukat és megtanulják, hogyan tudják azokat hasznosítani.

A vírushelyzet, a jelenleg is zajló háború és az ezek miatt fellépő gazdasági nehézségek ugyanis rávilágítottak arra, hogy a szellemitulajdon-védelemben olyan potenciál van, amely segít újabb gazdasági lehetőségeket kiaknázni.

Kutatás és innováció a felsőoktatási intézmények bevonásával

A digitális talaj- és vízgazdálkodási térképek kifejlesztése kapcsán indult együttműködés ötvözi a vállalkozások és a felsőoktatási intézmények együttműködését. A Pannon Egyetem vezette konzorcium tagjai között van még a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és az Ökológiai Kutatóközpont is.

A projekt a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium égisze alatt valósul meg. Ez egyike annak a 10 nemzeti laboratóriumnak, amelyek 60 milliárd forintos támogatásra számíthatnak a következő években.

A talajban potenciálisan tárolt vízkészletek felmérésének és megóvásának alapja a talaj vízgazdálkodásának ismerete – írták a kutatók, akik szerint tartós szárazság mellett a csapadék várható szélsőséges időbeli és térbeli eloszlására is fel kell készülni a jövőben.

A kutatás igazi innovációja abban rejlik, hogy a hazai termőterületek állapotáról különböző intézményekben állnak rendelkezésre információk és ezek térinformatikai rendszerekbe történő beillesztése, a hidrofizikai adatbázisokkal együtt segíthet a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzésben, az aszály és a belvíz hatásainak pontos felmérésében.

Az innen nyert információk vízgazdálkodási szakpolitikai programok kialakításához is támpontot adhatnak, így például segíthetnek annak eldöntésében, hogy hol érdemes öntöző-beruházást megvalósítani.

Mi jellemző az innovációs tevékenységet végző vállalkozásokra?

A KAVOSZ Zrt. elemzést készített a kis és közepes vállalkozások innovációs helyzetéről. Tanulmányukban rámutatnak arra, hogy számos jellemzője van ezeknek a vállalkozásoknak:

  • A termékinnovációt bevezető vállalkozások aránya alapvetően nem változott, minden ötödik vállalkozás vezetett be új vagy továbbfejlesztett terméket, árut vagy szolgáltatást.
  • Az üzleti folyamatok megújítása minden létszám-kategóriában gyakoribbá vált, átlagosan minden negyedik vállalkozás vezetett be üzletifolyamat-innovációt.
  • A Magyarországon innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya továbbra is elmarad a V4-országok átlagától, a különbség a 2016–2018-as 1,2 százalékpontról 6,6 százalékpontra nőtt.
  • Továbbra is Budapest régióban a legmagasabb (38 százalék) az innovációs tevékenységet végző vállalkozások aránya.
  • A kisvállalkozások 2,9 százaléka, a közepes vállalkozások 4,5 százaléka számolt be abbamaradt vagy felfüggesztett innovációs tevékenységről.
  • Az innovációt jelentősen akadályozó tényezőként a megfigyelt vállalkozások minden létszám-kategóriában a magas költségeket jelölték meg legnagyobb arányban (23 százalék). A kis- és közepes vállalkozások körében további fontos, innovációt akadályozó tényező volt az állami innovációs pályázatok vagy támogatások elnyerésének nehézsége, valamint a szakképzett munkaerő hiánya.
  • A nagyvállalkozások körében minden másodiknak, a közepes, illetve a kisvállalkozások közül minden harmadiknak volt együttműködő partnere a K+F+I-tevékenység során, amely jellemzően egy másik magyar vállalkozás volt.