Az európai klímarendelettel az EU kötelező célként tűzte ki a klímasemlegesség elérését 2050-re, ennek érdekében fokozták a megújuló energiára vonatkozó törekvéseket is: 2018-ban abban állapodtak meg, hogy 2030-ra az uniós energiafogyasztás 32 százaléka megújuló energiaforrásokból származzon, ezt a „Fit for 55!” intézkedéscsomag már 40 százalékra növelné.

Annak próbáltunk utánajárni, hogy mennyiben valósíthatók meg ezek a klímacélok, valamint hogy az ukrajnai háború, az Oroszországra kivetett szankciók és az energiafüggőség felszámolására tett kísérletek milyen hatással lesznek a megújulók térnyerésére.   

Visszafogott optimizmus

Szabó John, az ELTE KRTK Világgazdasági Intézetének kutatója szerint technológiai oldalról teljesíthetők a 2030-as részarányok, hiszen adottak a karbonmentesítéshez szükséges eszközök, az alternatív fűtési és energiahatékonysági rendszerek is. 

Politikai és gazdasági oldalról viszont mérsékelten optimista: hatalmas ugrás ez azután, hogy a korábbi célszámokkal még csak versenyképességi alapon szerették volna, hogy a megújulók kiszorítsák a fosszilis energiahordozókat. A tétek növelésével viszont minden ágazatba beleszövődik a „klímaszempont”, emiatt politikai és társadalmi ellenállás is jelen van – állítja a Világgazdasági Intézet társadalomtudósa. 

Hozzáteszi, hogy ennek ellenére látszik a nyitottság, és bízik abban, hogy legalább uniós szinten elérjük a megújuló energiás klímacélokat. Bár Szabó John szerint az irány jó, ennél határozottabb számokat kéne hozni annak érdekében, hogy jóval 2 fok alatt maradjon a globális felmelegedés mértéke. Hasonlóan vélekedik Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse:

Szükséges irányba helyezték a klímaváltozás elleni küzdelmet, de ezzel együtt nem éri el azt a vállalást, amire szükség volna.

– mondta Perger. Szerinte az uniós döntéshozók részéről látható politikai elhatározás mutatkozik, de az még nem egészen világos, hogy az egyes tagállamok ezt miként fogják teljesíteni, valamint Európa egésze. Ezzel együtt erős szándékot látnak arra is, hogy az orosz földgázt lecseréljük, ezek mentén nagyon bíznak benne, hogy a 2030-as klímacélok biztosan meg tudnak valósulni. 

Forrás: Eurostat – A készítéshez használt program: Datawrapper

Munkácsy Béla, az ELTE TTK Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa szerint is teljesíthető ez a klímacél, bár ő elsősorban nem az energiaforrás-szerkezet váltásában keresné a megoldást, hanem az energiafelhasználás csökkentését javítását látja még annál is fontosabbnak:

A technológiák önmagukban nem elegendők a primer energiafelhasználás csökkentéséhez, a gyors átmenethez elengedhetetlen az energiatudatosság erősítése és a szemléletváltás.

– hangsúlyozza az ELTE oktatója, aki szerint arra is szükség volna, hogy az oktatási intézményekben nagyobb teret kapjon a klímaváltozás kérdése. Az energiatudatosság területén példának említette, hogy a magyar háztartások 42 százalékában fával fűtenek – ami biomasszaként megújulónak számít –, de ha az emberek nem ismerik a fatüzelés elméleti alapvetéseit, illetve a fűtési rendszereket sem igazítják ezekhez, akkor sosem lesz kellően hatékony. Munkácsy is az épületállomány egészének – de legalább döntő többségének – mielőbbi energetikai felújítását, érdemi szigetelését tartja kívánatosnak. 

Energiaváltást hozhat a háború

Áprilisban az Európai Parlament határozatot fogadott el, melyben az orosz földgáz, szén, olaj és a nukleáris fűtőanyagok importjának beszüntetését kérik a Tanácstól. Megszavazták az Oroszországgal folytatott nukleáris együttműködés leállítását is, ami magyar viszonylatban gyakorlatilag Paks 2 projekt végét jelenti. A szakértők szerint ezek indikatív fejlemények a megújulók térnyerése szempontjából, de érdemes fenntartásokkal kezelni őket:

Az EP állásfoglalása mindig radikális, a Bizottság és a Tanács döntéséhez képest viszont kisebb téttel bír, mert kevésbé van ráhatása az EU-s és a nemzeti szakpolitikára. Mindössze egy markáns csapásirányt mondanak, ami persze egyrészről nagyon kívánatos is, mivel ambiciózus vállalásokat tesznek.

– állítja Szabó John, majd hozzáteszi, hogy a háború felgyorsíthatja a megújulók terjedését uniós szinten, viszont a gázembargó azt is jelentheti, hogy rövidtávon növekedhet a szénfogyasztás, ami feszültséget teremthet a klímacélok viszonyában.

A háború kidomborította, hogy az EU nem függhet importált nyersanyagoktól, az energiaválság pedig egyfajta lehetőséget is ad arra, hogy a klímacélokat szem előtt tartva keressenek megoldásokat. Azokban az országokban, ahol jelen van az atomenergia-fókusz – például Franciaországban és Magyarországon –, nem maradhat fenn olyan formában, hogy az elnyomja az alternatívákat – mondta Szabó John.

A Greenpeace projektvezetője úgy látja, hogy elsőkörben az ellátásbiztonsági problémákra igyekeznek felkészülni a tagállamok. Szervezetük egyébként az energiafüggőség kérdésében markánsabb álláspontot képvisel:

Mindenféle földgáztól meg kell szabadulni, nem csak az orosztól.

– mondta Perger András arról a februári EU-s döntésről, amely szerint az atomenergia és a földgáz is tekinthető bizonyos feltételek mentén zöld erőforrásnak. A Greenpeace nem osztotta ezt a nézetet, inkább az energiahatékonysági és takarékossági beruházásokat pörgetnék fel, valamint kiterjedt épületfelújítási programokat szorgalmaznak.

Szerinte a szankciók elviekben támogatják a megújulók terjedését, de számos következménye lenne – áremelkedések, egyéb gazdasági hatások –, ezért nem gondolja, hogy az embargóra sor fog kerülni. Bár mindennek van alternatívája, és az orosz energiafüggőség felszámolását szorgalmazó hangoknak komoly morális tartalmuk van – a háború finanszírozásának eszköze –, ezekről a hatásokról nem szabad elfeledkezni – állítja Perger András. 

Magyarország inkább potyautas 

A magyar kormány egy nem túl ambiciózus, 21 százalékos megújuló energiára vonatkozó részarányt vállalt 2030-ig, miközben a 2020-as 14,65 százalékra emelt célértéket sem sikerült elérnie. A hazai klímaszámok nem egyediek, bizonyos szempontból hasonlítanak a régióra: nem szeret nagyokat ígérni, inkább teljesíti az elvárt minimumot. Magyarországon a 2030-as vállalások teljesítésére viszonylag jó esély van, többek között az intenzív napenergia-boom miatt – állítja Szabó John. 

Szerinte ezek a számok hozhatók, bár még mindig alacsonyak, további vállalásokra lenne szükség: részben azért, hogy importot váltsunk ki, részben pedig hogy az atomenergiával kapcsolatos gondokat orvosoljuk, valamint az itthon meghatározónak számító földgázt helyettesítsük. Ezzel a Greenpeace Magyarország projektvezetője is egyetért:

Borzasztóan alacsonynak és ambícióhiányosnak tartjuk, mindenképpen emelni kell.

– állapította meg Perger András. Szerinte módosítani kell a nemzeti klímaterven, és a célszámokkal felzárkózni az EU-s vállalásokhoz, hogy ne lehessen „potyautazni”. Kiemelte azt is, hogy a háztartási napelemeknél idővel kérdéses lesz a hálózati hozzáférés, ezt a helyzetet a kormánynak kell orvosolni. Bár a jelek szerint a nagy ipari kapacitások növekednek, akadnak fenntarthatósági problémák: a szakértők szerint a jó minőségű termőföldeket nem szabad erre elpazarolni, ez egyébként Európa szerte problémákat okoz. 

Orosz energiafüggőség helyett megújuló energiát

A magyarok több mint háromnegyede úgy véli, hogy itthon kellene megtermelnünk az energiaszükségletünket, és nem lenne szabad más országoktól, főként az orosz gáztól függenünk – derül ki a Greenpeace megbízásából készült közvélemény-kutatásból, amelyet a Policy Solutions és a Závecz Research végzett március utolsó hetében.

A felmérés szerint a magyarok többsége egyetért azzal is, hogy a kormánynak elsősorban a megújuló energiaforrásokat, valamint az energiahatékonysági- és takarékossági beruházásokat kellene támogatnia az energetikai fejlesztések során.

Nem csak a gázárakon múlik

Az Eclareon kutatóintézet márciusi jelentése azzal foglalkozik, hogy milyen akadályai vannak a megújuló energiák terjedésének Európában: tanulmányuk szerint az EU hiába elkötelezett az energiaváltás iránt, ha a tagállamok szabályozása számos területen problémát jelent. Lehangoló képet fest az általuk létrehozott Barrier Index is, ami alapján Magyarország az első helyet szerezte meg, vagyis uniós szinten nálunk gördül a legtöbb akadály a megújulók térnyerése elé.


Forrás: KSH – A készítéshez használt program: Datawrapper

A szakértők egyetértenek abban, hogy egy ügyesen megválasztott energiamixre lenne szükség, amiben a szélenergia meghatározó szerepet kap. A szélerőművek elhelyezésére vonatkozó telepítési korlátok gyakorlatilag a szélenergia totális tiltását eredményezik Magyarországon, ami ebben a formában akkor is szinte példa nélküli, ha más tagállamokban is vannak hasonló szabályok.
„Nem használjuk ki a szélenergia kapacitásait, ez pedig lassítja az energiafüggőség felszámolását. Nem szabad megelégedni a napenergia erőművi és háztartási szintű terjedésével, mindenképpen szükség van a szélenergia terén is a beruházásokra.”
– mondta Perger András. 

Munkácsy Béla pedig azt hangsúlyozta, hogy lényegesen több forrást kéne kutatás-fejlesztésre átcsoportosítani, el kell indítani egy átfogó tervezési folyamatot, mert komoly szakmai felülvizsgálat nélkül ez egy „vesztett csata”. Szerinte is szükséges a megújulók radikális forrásbővítése Magyarországon, de nulladik lépésként az energiahatékonyság javítását tartja a legfontosabbnak. Sajnálatos, és egyben elgondolkodtató, hogy kormány klímastratégái hadilábon állnak a szélenergiával, miközben globálisan az egyik leginkább környezetkímélő és az egyik legolcsóbb technológia, éppen ezért a leggyorsabban terjedő módja a villamos energia termelésének – állítja az ELTE oktatója.

Nem szabad hagyni, hogy a szegények fizessék meg az átállást

Tisztázandó kérdés lesz a kibocsátás-csökkentéssel járó költség is, valamint az energiaválságnak kiszolgáltatottabb országok és társadalmi csoportok megsegítése. A Bizottság erre a célra hozná létre a Szociális Klímaalapot, amin keresztül a tagállamok jelentős támogatáshoz juthatnának, hogy a klímavédelmi intézkedések negatív hatásait ellensúlyozzák.

A megkérdezett szakértők szerint ez egy kifejezetten jó kezdeményezés, és bíznak abban, hogy elégséges is lesz. Bár azt is hangsúlyozzák, hogy az uniós támogatásokkal párhuzamosan a szemléletformálásnak is meg kell indulnia: tudatosítani a téteket és célokat, valamint kimozdítani az embereket a mindennapi, karbonintenzív működésükből, elfogadtatni a fosszilis energiákról való lemondást.