A napilap értesülése szerint a parlament fenntartható fejlődési bizottságának tegnapi ülésén Rábai Mónika, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) klímapolitikai főosztályvezetője azt mondta, hogy Magyarország partner tudna lenni a Bizottság elképzelésének elfogadásában, de ezt feltételhez kötik. Ahhoz, hogy 2030-ra az uniós tagországok mindegyike vállalja be az 1990-hez képest legalább 40 százalékos károsanyag-kibocsátás mérséklést.

Az ITM politikusa számokat nem közölt arról, hogy Magyarország hová emelné az eddigi 40 százalékos vállalását, azonban az EB javaslatának kidolgozatlanságát bírálta. Ezzel együtt is elhangzott, hogy "a kabinet egyetért az erőfeszítés-fokozás szándékával annak érdekében, hogy az ehhez szükséges beruházások ne 2040-2050-re torlódjanak".

QP | Quality Placement

Az Európai Parlament a kibocsátáscsökkentést illetően 60 százalékot javasolt, nem függetlenül attól, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint a jelenlegi erőfeszítésekkel 2030-ra csupán a 30 százalék elérése valószínűsíthető, sőt, ha a már megtett ígéreteket beváltják a tagországok, akkor is csak 36 százalékig jut az uniós átlag.

A Népszava szerint a helyzet értelmezésében az jelenti a fő problémát, hogy míg az uniós tagállamok a mérséklés-mérés kiindulási alapjának 1990-et tekinti, az a poszt-szocialista országokban a rendszerváltást követően összeomlott nehézipar hatására még mindig jó adatokat mutat. Így számoltan Magyarország még mindig az élvonalba tartozik. Azonban, ha a "rendszerváltás-hatást" kiveszik a rendszerből, és a csökkentési százalékok számolásához az alapértéket 2005-ből veszik, akkor azt mutatják az adatok, hogy Magyarország alig 7 százalékos mérséklésre volt képes, és az EU-lista végén, a negyedik legrosszabb tagországi eredményre volt eddig képes.