A Monetáris Tanács (MT) ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaság sebezhetőségének elsődleges forrása a tartósan magas ikerdeficit. A jelentős költségvetési és külső hiány, illetve a növekvő adósság miatt a hazai gazdaság igen érzékeny a – jelenleg még kedvező – külső finanszírozási kondíciók, valamint a külső konjunkturális helyzet esetleges megváltozására. Mindezt súlyosbítja, hogy a konvergencia programban is vállalt, és a fenntartható gazdasági növekedéshez elengedhetetlenül szükséges fiskális kiigazítás elmaradása jelentősen megemeli az euró-bevezetés eltolódásával kapcsolatos kockázatokat. A konvergencia folyamat megakadása késlelteti a magyar gazdaság egyensúlyi problémáinak megoldását, elbizonytalanítva a befektetőket a jövőbeli kamat- és árfolyamalakulással kapcsolatban, valamint hozzájárulhat a regionális összehasonlításban is kiugróan magasnak tekintető kockázati prémiumok fennmaradásához. A magyar gazdaság sérülékenységének és külső sokkoknak való kitettségének érdemi mérséklődéséhez szükséges a külső és a belső eladósodottság növekedésének megfékezése, melyben jelentős szerepet kell játszania a fiskális konszolidációnak - véli a testület. Az MNB döntéshozói pénzügyi stabilitási szempontból kiemelt veszélyforrásnak ítélik a háztartások, valamint a kis- és középvállalatok árfolyamkockázat ellen fedezetlen devizahiteleinek gyors növekedését. A törlesztési terhek esetleges megugrása egyrészt a hitelkereslet gyengüléséhez, másrészt a hitelveszteségek emelkedésén keresztül a hitelkínálat szűküléséhez, illetve a bankrendszer pénzügyi pozíciójának gyengüléséhez vezethet. Mindemellett az MT úgy véli, hogy a lakosságnak az általa felvállalt kockázatokról nincsen alapos információja, ami tovább erősítheti a gazdasági egyensúlytalanságból fakadó pénzügyi stabilitási kockázatok mértékét. A nem várt veszteségek esetleges realizálódása ugyanis a pénzügyi rendszerrel szembeni bizalom csökkenéséhez és a pénzügyi közvetítés hatékonyságának romlásához vezethet. A kisvállalkozások és a lakosság kockázatainak mérséklését ezért kiemelten fontos feladatként kezeljük. Ehhez az érintett állami intézmények és a piaci szereplők együttműködésére van szükség. A testület szerint a magánnyugdíjpénztárak esetében kockázatot jelent a banki és biztosítói alapítói háttérrel működő pénztárak nem megfelelő szervezeti formája, amely elsődlegesen az önkormányzati működés problémáiban érhető tetten. A hatékony működés érdekében szükségesnek tartja a testület a pénztári működés átláthatóságának további növelését és mindezek alapján a magánnyugdíjpénztárak szabályozásának felülvizsgálatát.
QP | Quality Placement