A hazai gazdaságban kiugróan erős az infokommunikációs szektor szerepe és helyzete - fogalmazott Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter az Internet Hungary konferencia megnyitóján. A szaktárca vezetője a magyar internet- és távközlési piac eddigi fejlődését vázoló előadásáben elmondta: az ágazat exporton belüli súlya hét esztendő alatt a tízszeresére nőtt, immár meghaladja a 14 százalékot, aminél csak Finnország tud nagyobb arányt felmutatni. Tavalyelőtt az infokommunikációs szektor exportja 1500 milliárd forintot tett ki. Kovács Kálmán hozzátette: az ágazat hozzájárulása ugyanakkor a magyar GDP növekedéséhez még régiós összehasonlításban is alacsony. Az oktatás terén is van tennivaló, hiszen magas a digitális analfabéták aránya, és nem csak az idősebbek körében. A 14 éves fiatalok 20 százaléka még nem használt számítógépet - hívta fel a figyelmet a miniszter.

Gazdasági csodában élünk

Az ír példát követve a fejlesztéspolitika középpontjába a versenyképességet kell állítani - hangsúlyozta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. Magyarország az elmúlt nyolc évben folyamatosan 4 százalék feletti gazdasági növekedést produkált, a külföldi tőkebeáramlás meghaladja a régiós versenytársak a hasonló adatait, az export bővülése pedig felülmúlja az importét - sorolta az eredményeket Kóka. Hozzátette: a folyó fizetési mérleg és az államháztartás hiánya problémát jelent. A makroszámokat kommentálva kijelentette: "Ami itt történik, az is egy gazdasági csoda".

Ösztönzés, innováció, reszelés

Az állam gazdasági szerepvállalásáról szólva elmondta: az alapfeltételek - foglalkoztatás, képzés, innováció, kutatás-fejlesztés, beruházás-ösztönzés - megteremtése után a "kormány húzzon el a gazdaság környékéről, mert akkortól már csak árt". A szaktárca vezetője úgy vélte, jelenleg sok estben hatékonytalan, nem transzparens a vállalkozások támogatási rendszere, e helyett a támogatások normatívabb szétosztására volna szükség. A GKM vezetője szerint az államigazgatásban az informatikai megoldások terén a helyi "reszelgetések", egyéni megoldások helyett kiszervezésre, illetve központosított IT-szolgáltatások megvásárlására volna szükség.

Több likvid papír kellene a börzére

A tőzsde és az informatikai cégek kapcsolatáról szólva Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT első embere kijelentette: a börze jó forrásbevonási lehetőséget jelent az IT-cégek számára, s nem véletlen, hogy az USA-ban az informatikai szektor a tőkepiaci finanszírozást választották a növekedéshez. A BÉT vezérigazgatója hozzátette: a kockázati tőke jelentheti a másik finanszírozási formát. Ez utóbbi tekintetében Magyarország nem áll rosszul: Európában tavaly a korábbi 17. helyről a 10-re jött föl, a kockázati tőketársaságok 108 millió eurót fektettek be az új vállakozásokba. Összesen közel 35 vállalatot finanszíroznak ma ilyen formában, ám azt nem tudni, ebből mennyi az IT-cég. A BÉT vezérigazgatója a kormánnyal kötött tőzsdeélénkítési megállapodás-csomag ismertetése mellett elmondta: az Állami Nyomda hamarosan tőzsdére léphet, azaz talán végre megtörik az ötéves átok, ami megakadályozta, hogy új cégek jöjjenek a börzére.

QP | Quality Placement