A Költségvetési Tanács egyetértése mellett a kormány csütörtökön benyújtotta az Országgyűlésnek a 2023-as költségvetést módosító törvényjavaslatot. 

Az elrendelt veszélyhelyzet miatt a kormány korábban már kormányrendelettel módosította a 2023-as büdzsét, szem előtt tartva az Országgyűlés által már elfogadott irányvonalakat – közölte a Pénzügyminisztérium. 

Fontos változás a rendeletben kihirdetett módosításhoz képest, hogy

a most benyújtott törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számol a kormány, a GDP-arányos államadósságot 73,5 százalékról 69,7 százalékra javul 2023 végére.

Kiemelték: a 2023-as költségvetés a rezsivédelem költségvetése. A kormány jelentősen emelte rezsivédelmi alap forrásait annak érdekében, hogy megvédje a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat az elszálló energiaáraktól és fenntartsa a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig.

A rezsivédelmi alap összege így közel négyszeresére, a tervezett 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedik.

A költségvetés a 15 százalékos nyugdíjemelés fedezetét is biztosítja, amely a tizenharmadik havi nyugdíjra is vonatkozik. A kormány megőrizte a költségvetés megemelt forrásait az oktatásban és az egészségügyben is, sőt, mindkét ágazatban béremelésekkel számolunk.

A családtámogatásokra fordítandó emelt források megmaradnak, ezek köre is bővül. A 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól az átlagbér szintjéig. Kiemelt cél a teljes foglalkoztatás fenntartása, ezért a munkahelyvédelmi programok 2023-ban is folytatódnak, a munkát terhelő adók nem emelkednek.

Arra számítunk, hogy a magyar gazdaság az év egészében elkerülheti a recessziót, éves szinten 1,5 százalékkal erősödhet, továbbá célunk az, hogy az infláció mértékét az év végére egyszámjegyűre szorítsuk

– fogalmazott a Pénzügyminisztérium.

A kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot is megemelte: a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő a tartalékok összege.

Az intézkedések ellenére is jelentősen csökken a hiány mértéke 2022-höz képest: a különleges gázkészlet-vásárlás nélkül számított 4,9 százalékról a GDP 3,9 százalékára.