A Napi Gazdaság cikke A táppénz mellett a rokkantnyugdíj jelentett hosszú éveken keresztül menekülő utat az állásuk elvesztésétől tartóknak. A kilencvenes évek eleje hozta itt is a felpörgést, hat év alatt 232,6 ezerről 352 ezerre nőtt a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok száma. Az ezt követő években mérsékeltebb volt a növekedés üteme: tavaly 451 ezer jogosultat tartott nyilván az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság. Az ilyen jogcímen kapható átlagösszeg 6218 forintról 57,5 ezerre nőtt 1990 óta. Az idén azonban sok minden változik, ezek hatása egyelőre nehezen becsülhető. Átalakult ugyanis a megváltozott munkaképességűek ellátórendszere: azok, akik 2008-ban adják be az ellátás megállapításával kapcsolatos kérelmüket, már az új, komplex rehabilitációt és amennyiben lehetséges, a mielőbbi újra elhelyezkedést előtérbe helyező gyakorlattal találkoznak. Jelenleg Magyarországon megközelítőleg 800 ezer rokkantnyugdíjas van, több mint 60 százalékuk korhatár alatti. Közülük mintegy 380 ezren tartoznak a jogszabályváltozással érintett, 67 százalékban csökkent munkaképességűek körébe. Utóbbiakból 250-260 ezren 55 év alattiak. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy ettől az évtől az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet az új igénylők esetében a munkaképesség-csökkenés mértéke helyett az egészségkárosodás, illetve a szakmai munkaképesség-csökkenés mértékét vizsgáló új minősítési rendszert alkalmaz. Vagyis amíg korábban például 50 százalékot meghaladó munkaképesség-csökkenés szerepelt az ellátásra jogosultak kartonjain, mostantól 40 százalékot elérő egészségkárosodásról állítanak ki igazolást a szakértők. Az új rendszerben kétféle ellátást lehet megállapítani: azoknak, akik rehabilitálhatók és megfelelnek a feltételeknek, rehabilitációs járadékot, azoknak pedig, akik nem rehabilitálhatók, de rendelkeznek a szükséges feltételekkel, rokkantsági nyugdíjat. Előbbit három évig folyósíthatják, összege - a magán-nyugdíjpénztári tagságtól függetlenül - a III. csoportos rokkantsági nyugdíj összegének 120 százaléka. Ebből azonban nyugdíjjárulékot vonnak, a folyósítás időtartama szolgálati időnek számít. Egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam nem haladhatja meg a három évet. Ha a szakértők valakit III. csoportú rokkantsági nyugdíjra javasolnak, attól önkéntesen még kérheti a rehabilitációs járadékot. Ettől az évtől pedig már nemcsak az alkalmazásban állók, hanem az egészségkárosodás miatt korábbi szinten - vagyis ha az abból származó jövedelmük legalább négy hónapon keresztül nem éri el a minimálbér 80 százalékát - folytatni képtelen vállalkozók is igényelhetnek ellátást. Az ellátás megállapítására vonatkozó kérelmet továbbra is az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság területileg illetékes irodájához kell benyújtani, ezt követően az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága elé kerül, ahol hatvan napon belül elvégzik a komplex minősítést.
QP | Quality Placement