Míg a Szerencsejáték Felügyelet továbbra is a Miniszterelnöki Kormányiroda hatáskörébe tartozik majd 2020-ban, a szerencsejáték koncessziók díjak a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterhez fognak befolyni - derül ki a kormány által a parlamentnek benyújtott 2020-as költségvetési törvénytervezetből. A felügyelet mintegy 1,5 milliárd forintból gazdálkodhat, a kaszinók pedig 5 milliárd forint koncessziót fizethetnek az államnak. Ez minimális emelkedést jelent a kormány által idénre várt 4,8 milliárd forinthoz képest.

Játékadóból viszont jelentősebb gyarapodásra számít a kormány, a költségvetési tervezet alapján a 2019-es 31,1 milliárd forintos bevétel 2020-ra 35,6 milliárd forintra növekedhet - miközben 2018-ban csak 29,2 milliárd forint játékadó folyt be a büdzsébe. Bár a hazai kaszinók valóban látványosan gyarapodnak, a piac mérete korlátozott, idén nyáron valószínűleg Miskolcon nyílik meg az utolsó engedélyezett kaszinó, több már törvényileg nem lehet az országban, a borsodi egység pedig aligha fogja egymaga ennyivel megdobni a költségvetést. A hazai kaszinópiac 2018-ban eleve összesen 37,2 milliárd forint árbevételt és 11,4 milliárd forint profitot termelt a tulajdonosoknak a céges beszámolók alapján.

QP | Quality Placement

A költségvetés azonban összességében így is rosszul járt a szerencsejáték-ipar 2012-es radikális átalakításával, amikor betiltották a pénznyerő játékautomatákat. Még 2010 környékén 70 milliárd forint bevétele volt az államnak a játékadóból, ennek most a felével is elégedett lenne a pénzügyi kormányzat. A Magyar Szerencsejáték Szövetség 2012-es számításai szerint évi 70 milliárd forinttól esett el a költségvetés a nyerőgép-iparág betiltása miatt. Ebből a játékadó kiesése évi 40 milliárd forintot tesz ki, amihez kétmilliárd forint iparűzési adóveszteség is társult. A szövetség 24 milliárd forintra taksálta a szektorban alkalmazottak után járó személyi jövedelemadó (szja) befizetést és 1,5 milliárdra a társasági adót.