A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A becslések szerint több százezerre tehető azok száma, akik Magyarországon különböző online szerencsejátékot játszanak. Jellemzően a külföldi székhelyű cégek által üzemeltetett oldalakat látogatják, a nyereményalapjuk egy-egy külföldi cégnél landol. Ezek jellemzően (azt az egyetlen helyet leszámítva, ahol a társaságot bejegyezték) nem adóznak ott, ahol a játékosaik vannak, illetve bevételeik egy része keletkezik.

Tekintettel arra, hogy a jelenség általános, az unió egyes tagországai két adózási típust alkalmaznak az online szerencsejáték-szervezők "látható zónába" terelésére: vagy a megtett tét bizonyos százalékát kell adóként befizetni - ezt a megoldást alkalmazzák Olaszországban -, vagy a szervezőnél keletkezett tiszta játékbevétel (megtett tét mínusz kifizetett nyeremény) után kell adót fizetni - például Belgiumban. (Ha 500 ezer játékos naponta ötszáz forint téttel játszik, évente 91 milliárd forint nyereményalap fordul meg, ennek a 3 százalékos adóhányada meghaladja a 2,7 milliárd forintot.)

Az alaptét megtétele után, ha a játék során keletkezett nyeremény összegét a játékos újra tétként játékba viszi, ismételten levonódik a 3 százalék, így az adó összege többszörösére nő és egy hazai szakmai körökben készült becslés szerint 500 forint alappal számolva elérheti a 15 milliárd forintot. A szerencsejáték-szervezők szerint ettől ma a szabályozás hiánya miatt egész egyszerűen elesik a költségvetés.

Schreiber István, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) elnöke szerint a piac mindenképpen szabályozásra szorul, ami az elnök szerint ugyan nem várható ebben az évben, de első lépésként föl kellene számolni az illegális játékszervezést, ezt követően pedig meg kellene teremteni az online játékok szabályozási hátterét. A dolog sürgető, a szerencsejáték-piacon az online szegmens a leginnovatívabb és a legnagyobb fejlődés az elmúlt évtizedben itt mutatkozott.

Az internet várható térhódítása tovább gyarapíthatja az online-játékosok számát. Az egységes szabályozási lépéseket az unió is fontolgatja, néhány ország pedig már lépett is, megkísérlik belföldön tartani a bevételeket, ennek során például Olaszországban csak .it kiterjesztésű domaincímen lehet játékot szervezni, amit kizárólag olasz ip-címes felhasználók érhetnek el, de még ennél is lényegesebb, hogy a játékosoknak regisztrálniuk kell magukat - emelte ki a lapunknak nyilatkozó elnök.

A szövetség fontosnak tartja, hogy ne rekesszék ki a hazai vállalkozásokat a piacról, javaslatuk szerint legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozó hazai cég, magyar ügyvezetővel szervezhessen ilyen játékot, amely - illetve aki - kötelezhető (kifizetési százalék, játékosvédelem érdekében), ellenőrizhető és szankcionálható. A szervernek Magyarországon kell működnie, hogy a hazai hatóságok által ellenőrizhető legyen. A szövetség azt is javasolja, hogy a játékszervező legalább 25 millió forint törzstőkével rendelkezzen.

Ugyanakkor Schreiber szerint az is nagyon fontos, hogy az engedélyezési vagy koncessziós díj ne legyen a földtől elrugaszkodott (ami például Franciaországban évi 10 ezer euró), a hazai vállalkozások által is megfizethető legyen, mert a magas díj magában hordozza a korrupció lehetősét. Az elnök szerint több magyar társaságot érdekelne egy legális körülmények között működő online szerencsejáték-piac.