A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A lapunknak nyilatkozó piaci elemzők szerint jó hír, hogy július 17-re hivatalosan is kitűzték a magyar kormány és az IMF−EU−ECB trió közti hiteltárgyalás kezdetének időpontját, ám nem véletlen, hogy a piaci reakció mérsékelt maradt, a magyar fizetőeszköz pénteken még veszített is értékéből (az euró/forint a csütörtöki ECB-döntést követő süllyedéshez képest a reggeli 286-os szintről estére 290 közelébe ugrott). Mára ugyanis egy újabb olyan fordulattal gazdagodott a történet, amely semmivel sem teszi bizonyosabbá a gyors és sikeres megállapodást, mint pár hete − még a hivatalos start előtt − tűnt. Igaz, egyes szakértők úgy látják, nem változott sem az IMF és az EU hozzáállása, sem a magyar kormány elkötelezettsége a megállapodás gyorsaságával kapcsolatban, pusztán a körülmények megváltozása terelte be a szereplőket a tárgyalóterem színfalai közé.

Kapcsolódó

Korai még az öröm. Amíg nem válik égetően fontossá a megállapodás, addig az Orbán-kormány kompromisszumkészsége mérsékelt maradhat − mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Véleménye szerint az IMF zöld jelzése még a két héttel ezelőtti fejleményeknek, vagyis annak szólt, hogy módosították a jegybanktörvényt, és a Széll Kálmán terv 2.0-ban is sikerült egy hitelesebb deficitpályát megfogalmazni.

Ám sem a pénzügyi tranzakciós illeték jegybankra történő kivetését, sem a 300 milliárd forintos költségvetési módosítást nem tudta még értékelni sem az Európai Bizottság, sem az IMF, így azok a tárgyalások során biztosan napirenden lesznek, sőt az elemző elképzelhetőnek tartja, hogy annak "gerincét" adják. Ha lesz megállapodás, azt is a piac kényszeríti ki, máskülönben a kormány továbbra sem lesz túl fogékony a nemzetközi szervezetek ajánlásaira. Az elemző emiatt elhúzódó tárgyalássorozatra számít, amely a leghamarabb ősszel, vagy inkább csak jövőre fejeződhet be.

A kormány stratégiája nem változik

A tranzakciós illeték eddig ismert változata biztosan nem éli túl a tárgyalásokat − tette hozzá Török Bálint, a Buda-Cash elemzője, aki szintén úgy látja, a kormány ugyanazt a stratégiát folytatja majd, mint eddig, csak most a tárgyalóasztalnál. Ez sokat visszavesz a hivatalos kezdés jelentőségéből, sőt Török szerint a régi-új stratégia könnyen oda vezethet, hogy akár pár nap után felállhatnak a felek a tárgyalóasztaltól, ahogy a jegybanktörvény is decemberben hirtelen csapta ki a biztosítékot az Európai Bizottságnál.

A szakember szerint az MNB függetlenségének csorbítása mellett a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a költségvetés 300 milliárd forintos fellazításával a kormány lényegében már a 2014-es országgyűlési választásokra készül, ez pedig jelentősen csorbítja a fiskális fegyelmet. Ilyen értelemben az amúgy üdvözlendő járulékcsökkentési program mostani tervezete megkésett, annak ugyanis egyáltalán nem biztosított a fedezete, márpedig ezt már csak tisztségüknél fogva sem fogják szó nélkül hagyni a hitelezők.

Szerencsétlen volt a bejelentés időzítése is, mivel az most sokat visszavesz a tárgyalás hivatalos megkezdésének jelentőségéből. A 300 milliárdos programot gyakorlatilag teljes mértékben hiányt növelő fiktív elemekre alapozták, és nem látszik, hogy hol rejt a költségvetés olyan valós tartalékokat, amelyekből mozgósítani lehetne ekkora volumenű bevételt − mondta Török.

A fiókban lapuló meglepetések inkább aggasztóak

Az a kormányfői utalás pedig, hogy az unortodox megoldásairól híres Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter asztalfiókjában jó néhány terv lapul még, inkább aggasztó a piacok számára, semmint megnyugvást keltene − állapította meg Török. A Buda-Cash elemzője szerint elképzelhető, hogy a munkahelyteremtő akciótervből jelentősen vissza kell majd venni, már csak azért is, mert az eddigi történet is bebizonyította, ha nyomás alá kerül a magyar gazdaságdiplomácia, akkor kénytelen engedni. Márpedig elsősorban Magyarország érdeke az olcsóbb finanszírozás megszerzése, míg az IMF-nek nincs veszítenivalója.