A kórházi adósságállomány növekedése 10 éves probléma, pedig látszólag csak annyit kellene tenni a felszámolása érdekében, hogy időben ki kellene fizetni a beszállítóknak a megrendelt és leszállított termékeket és szolágáltatásokat. Valamiért ez még sincs így, ráadásul az ügyben érintett döntéshozók egyre kevésbé reagálnak az államot hosszú évek óta hitelező iparág megkereséseire. Emellett az adatok megszerzések is egyre nehezebbé válik, a felsőoktatási reformmal ugyanis kikerültek az egyetemek a Magyar Államkincstár adatsorából.

Személyes utánajárással annyi azért kiderült, hogy a július végi 9 milliárd forintról október végére mintegy 13 milliárdra nőttek a gyógyító-megelőző ellátásban résztvevő egyetemek tartozásai, így a teljes lejárt tartozásállomány 45 milliárd forint fölötti összeget tesz ki a beszállítók kalkulációi szerint - mondták egy csütörtök délutáni online sajtótájékoztatón, amelyen a kórházi beszállítókat képviselő szövetségek - Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ), Mediklaszter, Orvostechnikai Szövetség - vezetői, Rádai Tamás, Tóth Zsolt és Rásky László.

A 45 milliárdos adósság év vége felé nem tűnik extrém magasnak, csakhogy az elektív beavatkozások halasztása és a Covid-ellátás jellege miatt átalakult a beszállított eszközök és szolgáltatások struktúrája és mennyisége. Van olyan szakma (pl. a szemlencse beültetések), amelynek eszközös cégei 80 százalékos forgalomcsökkenést szenvedtek el az elmúlt csaknem két évben, és nagy volt a visszaesés az ortopédiai műtétek leállása miatt az implantátumok gyártóinál is.

Ugyanakkor az életmentő illetve trauma-ellátásban dolgozó cégeknél nem csökkent a forgalom. Mindemellett a bevezetett átlagfinanszírozás sem fedezi a Covid-ellátás költségeit. Ezek a tényezők együttesen a szokásosnál nehezebb helyzetbe hozták a beszállító vállalkozásokat - hangsúlyozták a cégeket képviselő szövetségek vezetői.

A beszállítók szervezetei év közben többször is jelezték a vállalkozások nehéz helyzetét, részkonszolidációt javasoltak - azonban megkereséseikre nem érkezett válasz a döntéshozóktól. A helyzet rendezésének halogatása már csak azért is érthetetlen, mert az adósság fedezete láthatóan rendelkezésre áll az E-alapban, a gyógyító-megelőző kasszába tervezett időarányos kiadásokból ugyanis az első 10 hónapban  77 milliárd forinttal kevesebbet költöttek az előirányzottnál.

Mindezek mellett az orvostechnikai beszállítókat további kötelezettségek, tendenciák sújtják közte az ellátási láncok akadozása, a szállítási költségek drasztikus növekedése, valamint a romló forintárfolyam

Nagy teher az orvostechnikai cégekre vonatkozó új szabályozás, az MDR megfeleltetés költsége, amely az előrejelzések szerint minimum 1500-2000 munkahelye megszűnését eredményezheti 1-2 év alatt, és az orvostechnikai iparágban évente 6-8 milliárddal forint közötti közvetlen adókiesés jelent, mivel a magyar vállalkozások 30-40 százaléka eltűnik a piacról, további 20-30 százalékuk átalakulhat más, nem orvostechnikai piacokat keresve.

A szakmai szövetségek egyöntetű álláspontja szerint a kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti A kritikus helyzetbe került beszállítók joggal várják az állami szereplőktől a szállításaik megállapodás szerinti ellenértékének határidős kifizetését, illetve késedelmes fizetés esetén a törvényben biztosított jogkövetkezmények (késedelmi kamat, behajtási költségátalány) alkalmazhatóságát. Annyit kérnek mindössze, hogy az állam a saját intézményeinek tartozása kapcsán ugyanolyan következetességgel lépjen fel, mint a neki tartozókkal szemben.