A költségvetési intézményként gazdálkodó magyar kórházak október végi, lejárt tartozásállománya a Magyar Államkincstár adatai szerint szeptember végi 30,3 milliárd forintról október végére 1,5 milliárd forinttal 31,8 milliárdra nőtt. Kórházi adósság lévén azonban a MÁK adatok mellett nem feledkezhetünk meg az egészségügyi ellátásban résztvevő négy egyetemi klinika - Semmelweis Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, és a Szegedi Tudományegyetem - tartozásairól sem, amelyek ugyan a felsőoktatási reform óta nem jelennek meg a MÁK adatközlésében, ám ettől még ugyanúgy gyarapítják a tartozásállományt.

A lejárt tartozások átlagos havi növekedése az első félévben megszokott több mint 5 milliárd forintról októberre 2,3 milliárdra csökkent  az egyetemek MÁK-listából való kikerülése, valamint a február - április közötti Covid-ellátásra augusztusban kifizetett 20 milliárd forint eredményeként. A május-júliusi 12 milliárdos Covid-finanszírozás kifizetéséről információink szerint még nem született döntés.

Kapcsolódó

Mit jelent az egyetemek kikerülése a MÁK-adatokból?

Tavaly havi átlagban 4,15 milliárddal nőtt a lejárt tartozások értéke, egy átlagos hónapban az adósságnövekedés 20-40 százalék százalékát az egyetemek adták. Idén, a szokás növekedést produkáló (tehát az extrém, 10 milliárdos pluszokkal járó hónapokon kívüli) hónapokban ez az arány jellemzően 5-10 százalék körül alakult, de nagyon nagyok a kilengések. Április-május-június-júliusban 370 milliótól 840 millióig szórt a havi növekedés, mindenesetre az egyetemek adóssága folyamatosan nőtt.

A MÁK által kimutatott legutolsó, júliusi adatközlés 9 milliárd forintos lejárt tartozásról adott számot, egy október eleji szakmai konferencián pedig már 10 milliárdos augusztus végi egyetemi klinikai tartozásról beszélt az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) képviselője. Ha az egyetemek korábbi adataiból indulunk ki, vélhetően nem tévedünk nagyot, ha 42-44 milliárd forintra taksáljuk a teljes kórházi lejárt tartozásállományt. Ami az idei, átlagos havi növekedéssel számolva bőven 50 milliárd fölé tolja év végére az adósságmutatót.

Mindez persze egyáltalán nem szokatlan, az évente minimum 250 milliárdos forgalmat produkáló, mintegy 12 ezer embert foglalkoztató, rajtuk keresztül pedig nagyjából 20-30 ezer ember megélhetéséről gondoskodó iparág képviselőinek volt alkalmuk hozzászokni, hogy tartósan hitelezniük kell az államnak, hogy segélykiáltásaik rendre válasz nélkül maradnak (miként idén a második félévtől számos kormányzatnak küldött üzenetükre sem érkezett reakció) és az életben maradás érdekében hozzá kell nyúlni a tartalékaikhoz, hitelt felvenni, vagy veszteséggel túladni a követeléseken

 - kommentálta lapunknak a friss adatokat a beszállítók jelentős részét képviselő Orvostechnikai Szövetség főtitkára

Csakhogy egy ilyen helyzet tartós fennállása azt a járványhelyzetben alapvetően szükséges bizalmat áshatja alá, ami korábban lehetővé tette, hogy a valamilyen eszközből hirtelen kifogyott intézmények vezetői szerződésen kívüli,  azonnali szállítási kéréssel fordulhattak a gyors reagálása képes magyar kkv-k vezetőihez.

A mostanra már kivéreztetett kkv-k azonban már nem biztos, hogy lesznek abban a helyzetben, hogy teljesíteni tudjanak, esetleg csak készpénzes megoldást vállalnak, ami a kórházak anyagi helyzetét ismerve (vannak, akik már köztartozásokat is gyűjtenek) szintén nem sok jóval kecsegtet - tette hozzá Rásky László.

Legnagyobb adósok októberben:

Az októberi részletes adatokból kiderül, a Mentőszolgálat és a Vérellátó együttes adóssága csaknem 700 millió forinttal csökkent, a jelek szerint költségvetésüket egy kicsit „megtolta” az állam. A legnagyobb adósságnövekedést a Honvédkórház jelentette, egy hónap alatt 500 millió forinttal gyarapodva immár 1,392 milliárd a lejárt tartozása. Mintegy 2,4 milliárddal tartozik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, 2,2 milliárddal a Péterfy Sándor utcai kórház. További 6 kórházban - jellemzően nagy, megyei, illetve központi intézmények nőtt egymilliárd fölé az adósság.