Válságtanácskozást hívtak össze a kórházi beszállítók, a brutális adóssághelyzet miatt - mondta a Napi.hu-nak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára. Április végére a kórházak adóssága a március végi 39,3 milliárd forintról 51,6 milliárd forintra nőtt, derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) friss adataiból.

A tartozásállomány csaknem teljes összege a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben áll fenn, amelyből 0,9 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul. Mindegyik, összesen 572 intézmény szolgáltatott adatot, az adós intézmények száma tárgyhóban 330, ebből kizárólag 30 nap alatti tartozással 103 intézmény rendelkezik.

Az egyetemi klinikákkal együtt, mert a modellváltás után utóbbi intézmények már nem szolgáltatnak adatot az államkincstárnak, a március végi 54 milliárd forintról áprilisra 70 milliárd forintra nőtt a kifizetetlen számlák végösszege.

A szakember kiemelte: a válságegyeztetés során fognak dönteni arról, hogy mely kormányzati szereplőktől, és pontosan milyen intézkedéseket várnak el.

A kórházvezetők széttárják a karjukat

A helyzet rendkívül lehangoló, Rásky László szerint rengeteg beszállító arról számolt be, hogy idén még egyetlen forintot sem kapott az egészségügyi intézményektől, és a kórházvezetők széttárják a karjukat, mert elképzelésük sincs arról, hogy mikor tudnak majd fizetni.

Rásky László szerint az adóssághelyzet mostani alakulásában jelentős szerepe van a rezsiköltségek rendkívüli növekedésének. Márpedig az energiacégek előbb szüntetik meg a szolgáltatásukat, mint az orvostechnikai beszállítók, tehát a közműszolgáltatók még ebben a helyzetben is elsőbbséget élveznek.

Év végéig akár 100 milliárdra is nőhet a tartozás

Amennyiben a kormány a szokásos „ügymenetet” követi, és év végéig nem foglalkozik a problémával, azzal nemcsak azt kockáztatja, hogy az adósság meghaladja majd a 100 milliárd forintot, hanem azt is, hogy egyre több cég fogja beszüntetni a tevékenységét. Ez pedig a verseny csökkenéséhez és ezáltal még inkább az ellátórendszer és a betegek kiszolgáltatottságának növekedéséhez fog vezetni.

Kétségtelen, hogy ha a nemfizetések miatt egyre több cég kivonul a piacról, akkor csökken az eszközbeszerzések rugalmassága, és egyre inkább előfordulhat, hogy eszközhiány keletkezik, ami viszont műtétek elmaradásához vezethet, mondta Rásky László.

Az olcsó, alacsony nívójú eszközök beszerzésének jelenleg ugyan gátat szab az MDR (uniós orvostechnikai rendelet), illetve részben az egészségügyi szakszemélyzet igényessége is. A probléma inkább az, hogy bár az intézmények a teljesítményfinanszírozással ösztönözve vannak, hogy növeljék a teljesítményüket, viszont a legtöbb szakma veszteséges, így minél többet dolgoznak a kórházak, annál nagyobb adósságot halmoznak fel.

betegellátást jelenleg az veszélyeztet legjobban, hogy a betegutak beszűkültek, kevés a szakdolgozó, ezért az emberek egyre később jutnak el az ellátórendszer megfelelő szintjére.

Sokadszor hangsúlyozta Rásky László, hogy a kormányzati elképzelésekkel ellentétében mindenképpen szükség van az egészségügyre szánt költségvetési források bővítésére, függetlenül attól, hogy az államháztartás éppen könnyű vagy nehéz helyzetben van-e.

 

Egyetemi klinikák tartozása 2023-ban (milliárd forint)
Intézmény neve Március Április
Debreceni Egyetem7,49,1
Pécsi Tudományegyetem2,93,8
Szegedi Tudományegyetem3,95,1
Semmelweis Egyetem0,50,26
Forrás: Orvostechnikai Szövetség

 

Nyáron az államnak rendeznie kell a tartozást

A nyári hónapokkal kapcsolatban elmondta: a kormánynak év közben mindenképpen közbe kell avatkoznia a kórházak, a beszállítók és a betegek érdekében. Nemcsak a rezsiköltségek újabb kompenzációjára lesz szükség, de valószínűleg a teljesítményfinanszírozás újbóli életbe lépése miatti finanszírozási korrekcióra is.

Folyamatosan monitorozni kell az intézmények finanszírozási helyzetét és az adósság alakulását, és rugalmasan kell közbeavatkozni azért, hogy ne romoljon tovább a magyarországi betegellátás színvonala - tette hozzá a szakember.