Hétfő este 6-kor egy meghatározó ülésre kerül sor Brüsszelben, melyen az Orbán-kormánynak döntenie kell arról, hogy feladja-e vétóját az Ukrajnának szánt segélycsomag, valamint a globális minimumadó terén. Az uniós nagykövetek találkozóján a magyar helyreállítási tervek elfogadása is napirendre kerül majd – írja a Politico.

December 6-án Varga Mihály pénzügyminiszter megvétózta az Ukrajnának szánt 18 milliárd eurós hitelfelvételt, amely közös adósságvállaláson keresztül segítené működtetni a háború sújtotta országot. Kizárólag a magyar kormány szavazott nemmel a múlt keddi ülésen, a többi 26 tagállam támogatta a javaslatot. 

A vétó nyomán a cseh elnökség arra készült, hogy a Magyarország hozzájárulása nélkül keresnek megoldást Ukrajna támogatására. Szombaton kulcsfontosságú döntés született az ügyben, ugyanis a többi tagállam jelezte, készek hazánk nélkül is véghezvinni az ukrajnai programot – egyúttal nyitva hagyták az ajtót a magyar kormánynak arra az esetre, ha a nagykövetség mai üléséig meggondolná magát. 

A döntés azért is jelentős, mert ezzel jelentősen csökkent a kormány túszejtési képessége: a többi 26 tagország az utolsó strasbourgi plenáris ülésen kérheti az Európai Parlament hozzájárulását ahhoz, hogy a kifizetések januárig eljussanak Ukrajnába, még abban az esetben is, ha Orbán Viktor magyar miniszterelnök ragaszkodik a korábbi álláspontjához. A Reutersnek nyilatkozó, magas rangú uniós diplomata „zsaroló diplomáciának” írja le Budapest eddigi stratégiáját, ezt tehetik próbára ma Brüsszelben.  

Odaítélne, de be is fagyasztana forrásokat Brüsszel

Az Európai Bizottság a múlt héten hivatalosan is javaslatot tett arra, hogy függesszék fel a hétéves uniós költségvetés Magyarországnak járó részének egyharmadát, mintegy 3000 milliárd forintot. Ez három operatív program 65 százalékát, valamint a felzárkóztatási pénzek összesen egyharmadát érinti. A helyreállítási alap mintegy 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást jelent, de ha idén nem születik megegyezés a brüsszeli testülettel, a keret 70 százalékát végleg elbukja Magyarország.

A források befagyasztására azért kerülhet sor, mert a kormánynak nem sikerült maradéktalanul megfelelnie az elvárásoknak, és eloszlatni a Bizottság jogállamisági aggályait. A testület több ponton nem elégedett a magyar intézkedésekkel, kifogásolták a korrupcióellenes Integritás Hatóság hatáskörét és a politikusok vagyonnyilatkozati szabályait is. 

Több ország is szembe mehet a Bizottsággal 

A magyarországi jogállamisági vita legutóbbi fejezete, hogy az uniós nagykövetek csütörtöki találkozóján Franciaország és Németország, az EU két legbefolyásosabb tagállama közölte, azt szeretné, ha az Európai Bizottság új értékelést készítene az eddigi magyar erőfeszítésekről, és figyelembe venné az utóbbi hetekben végrehajtott reformokat.

Jó pár tagállam azonban még nem döntött arról, hogy támogassa-e az ideiglenes pénzmegvonást Magyarország esetében. Sajtóértesülések szerint a közép- és kelet-európai tagországok egy csoportja sem támogatja a Bizottság javaslatát, így lehetséges, hogy nem lesz minősített többsége a pénzeszközök felfüggesztésének a Tanácsban.

December 19-ig kell lezárni a jogállamisági eljárást, ha pedig addig nem születik döntés, egyszerűen elévül a mechanizmus, és a pénzeszközöket nem fagyasztják be. Érvényes határozathoz az EU-s országok minősített többségére van szükség, ehhez legalább 15 országnak a hozzájárulása kell, valamint a határozatot támogató tagállamoknak az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell, hogy képviseljék.

Minden jel arrafelé mutat, hogy a tagállamok csökkentenék a Magyarországra kiszabott büntetést, ha az Orbán-kormány feladja vétóját az Ukrajna támogatását szolgáló közös hitelfelvétel, valamint a globális minimumadó terén. Mivel a tét nem kicsi, ezért az is egy elképzelhető forgatókönyv, hogy a végső tárgyalást a kormány- és államfők folytatnák le a csütörtöki csúcstalálkozón.