Felkerült a parlament honlapjára a Varga Judit igazszágügyminiszter által jegyzett jogszabálycsomag, amelyet a jogállamisági eljárás lezárására akar elfogadtatni a kormány. Mint ismert, vasárnap az Európai Bizottság a kondicionalitási eljárásban – ez a jogállamisági mechanizmus hivatalos neve – arra jutott, hogy a kohéziós források 65 százalékának felfüggesztését javasolja a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak. A javaslat szerint így nagyjából 3000 milliárd forintnyi támogatást nem fizetne ki az EU a hétéves költségvetésből.

Azonban Brüsszel jelezte, hogy a magyar kormány számos vállalást tett, amelyek a gyakorlatban is segíthetnek átláthatóbbá tenni a közbeszerzési rendszert, visszaszorítani a korrupciót, valamint helyre állítani a jogállamiságot. Az unió pénzügyi érdekeit védő törvénytervezetek esetében így azt javasolták, hogy hagyjanak időt arra az Orbán Viktor vezette kabinetnek, hogy a gyakorlatban bebizonyítsa, hogy megfelelő garanciákat jelentenek a módosítások. Ha pozitív lesz az Európai Bizottság tapasztalata, akkor a befagyasztott forrásokat is elutalhatja az EU a magyar költségvetésnek.

Hétfőre ígérte Navracsics Tibor EU-ügyi miniszter, hogy a jogszabályokat beadják a parlamentben, amelyet teljesítettek is, igaz késő este.

Sok jogkört kap az OLAF

A mindössze 10 oldalas salátatörvény első fontos engedménye Brüsszel felé, hogy a korrupciós bűncselekmények utólagos felderítésében több jogkört kap az Európai Unió Csaláselleni Hivatala (OLAF). A módosítás értelmében az önálló nyomozati jogkörrel nem rendelkező OLAF megkeresése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához.

A pénzügyőr az OLAF helyszíni ellenőrzésének vagy vizsgálatának támogatása és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott intézkedések megtételére jogosult. A jogkörök érdekesen bővülnek: a pénzügyőr az OLAF vizsgáló kérésére felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a megkérdezett az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatásához szükséges közlést tehet, valamint igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának végrehajtása érdekében kell megállapítani. 

Viszont a NAV nem figyelmeztethet az uniós pénzügyi források nem megfelelő felhasználását, korrupciós ügyeket vizsgáló eljárásokban. Ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségnek, vele szemben egymillió forint közigazgatási bírságot szabnak ki. A bírság ráadásul ismételten is kiszabható.

Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn.

Ez egyébként még mindig kötöttebb jogokat biztosít az uniós ellenőrzési lehetőségekre Brüsszel számára, mintha Magyarország csatlakozott volna az Európai Ügyészséghez.

Változnak a közbeszerzések, szigorúbb a szabály az alapítványokra

A teljes közigazgatást, így a minisztériumokat, önkormányzatokat, állami tulajdonú cégeket, térségi fejlesztési tanácsokat és az állami résztulajdonú társaságokat is közbeszerzési eljárásra kötelezik az egyes projekteknél. Újdonság, hogy a a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek sem mentesülnek a szabályok alól. Ez leginkább az alapítványokba szervezett egyetemek miatt fontos brüsszeli kitétel, amelyeknél az állami vagyont adták át.

Sok kuratóriumban pedig jelenlegi vagy korábbi miniszterek, államtitkárok vagy kormány megbízottak vannak. Ezért hozzányúlnak az összeférhetetlenségi szabályokhoz is: a kormány javaslata szerint az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az új tilalmaknak.

„Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni” – szól az új szabályozás.

A bejelentésre vonatkozó kötelezettséget a törvény majdani hatálybalépéstől kell alkalmazni azzal, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok miatt szükségessé váló alapító okirat módosítást mielőbb, de legkésőbb 2022. december 31. napjáig be kell nyújtani a bírósághoz.

Már korábban belenyúltak a korrupciós eljárásokba

Nem most, hanem már júliusban benyújtott módosító indítványokat Varga Judit igazságügyi miniszter nevével fémjelezve. Akkor a törvények, jogszabályok társadalmi egyeztetésének szabályait szigorították, kibővítették a korrupciós bűncselekmények listáját, azokra szigorúbb büntetőjogi kategóriákat jelöltek ki uniós források esetén, valamint kibővítették a jogi lehetőségeket a pénzvisszaélési ügyek feltárásánál.

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételéről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításához készült javaslat viszont összesen csak hatoldalas.

Tartalmaz azonban részleteket arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak adatokkal kell segítenie a hatásvizsgálatokat a jogszabályalkotás előtt, azok társadalmi véleményezésébe pedig több civilszervezetet is bevonnak. Utóbbi esetében azt is előírja az Orbán-kormány, hogy a kormányzati ellenőrzési szerv évente ellenőrzi, hogy a jogszabály előkészítéséért felelős miniszter ennek a kötelezettségnek eleget tett-e. Amennyiben nem, akkor pénzbírságot szabhatnak ki.

Az nem derül ki, hogy a társadalmi véleményezés menete hogyan változik, milyen szervezetek vehetnek részt benne. Azt viszont tisztázza a kormány törvényjavaslata, hogy 90 százalékban a jogszabályoknál kötelező lesz az egyeztetés a civilekkel. Minden másra későbbi részletes törvénykidolgozást ígérnek.

Ez a jogszabály épp egy hete, szeptember 12-én került az Igazságügyi Bizottsághoz, de még részletes vitára vár.

Nagyobb büntetés a korrupció ellen

Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról is a jogszabály-tervezet. Eszerint a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény lesz a korrupció, a hivatali vesztegetés, a hivatali visszaélés is, amennyiben uniós forrásokat érint a költségvetés megkárosítása.

Több lesz a mozgástér akkor, ha az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést elutasítja vagy az ilyen bűncselekmény miatt folytatott eljárást megszünteti. Viszont bármilyen természetes személy fellebbezhet tizenöt napon belül a kivonattal érintett határozattal szemben – a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kivételével.

A gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt által benyújtott panaszt a felülbírálati indítvány bíróság általi elbírálását követően az általános szabályok szerint kell vizsgálni. (Ez gyakorlatilag eddig is így volt a magyar jogrendben.)

Nehezítés viszont, hogy a sértett és a feljelentő kivételével a felülbírálati indítványt előterjesztő személy a felülbírálati indítvány benyújtása előtt az ügyiratok közül kizárólag a kivonattal érintett anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket ismerheti meg. Vagyis nem lehet majd tudni, hogy ki, vagy mely cég érintett az ügyben. Cserébe az ügyészség vagy nyomozó hatóság az első bejelentés esetén a bejelentést követő három napon belül megküldi a felülbírálati indítványt előterjesztő személynek a kivonattal érintett anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket.

A Fővárosi Bíróságnál kétszer is járhat egy ügy

A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság a felülbírálati indítványt az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően megvizsgálja, és ha azt alaposnak tartja, a határozatot hatályon kívül helyezi és a nyomozást elrendeli vagy az eljárás folytatását rendeli el. A bíróság pedig dönthet továbbá felfüggesztésről és folytatásról is a hatósági vizsgálatoknál. Minderre a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén eljáró nyomozási bírót hatalmazzák fel, ő jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel.

A bíróságnak kötelessége a támadott határozatot a felülbírálati indítvány indokaira tekintet nélkül felülbírálni. Ennek érdekében az ügyiratokat és az indítványozó által csatolt, az indítványozó álláspontja szerint az ügyben bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas adatokat, iratokat, nyilatkozatokat teljeskörűen megvizsgálja.

A bíróság viszont mindenképpen utasíthatja a nyomozóhatóságokat az eljárás folytatására. A módosítás szerint a korrupciós ügyekben ha a bírói testület a feljelentés elutasításáról hozott határozatot hatályon kívül helyezte, a nyomozás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül megindul, vagy az eljárás megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezte, az eljárás a határozat meghozatalával külön döntés nélkül folytatódik.

Érdekesség, hogy még a felülbírálatkor leállított nyomozásoknál is lehet kérni az eljárás folytatását: a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a határozattal szemben – a gyanúsított, a védő, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt kivételével – a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy ismételten felülbírálati indítványt nyújthat be.

Nehezítés viszont, hogy bár bárki tehet feljelentést, vagy kérhet felülbírálatot, az eljárást aztán neki kell továbbvinnie a saját nevén, ha a bíróság megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye. Ha ismételt felülbírálati indítványt több személy terjesztett elő, a megegyezésüktől függ, hogy az eljárásban a továbbiakban melyikük jár el a vádindítvány képviseletére jogosult személyként.

A vádindítvány elutasításának nincs helye, a bíróság a vádindítvány benyújtásától számított két hónapon belül megvizsgálja, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével. A bíróság a vádindítvány megalapozottságának elbírálásakor teljeskörűen megvizsgálja az ügy ügyiratait és a vádindítvány képviseletére jogosult személy által csatolt adatokat, iratokat, nyilatkozatokat.

De elutasíthatja az eljárást, ha nem tartja megalapozottnak a jogi lépést, vagy részben elutasíthatja, ha valaki esetében nem gyanúsítható egyértelműen az elkövetéssel. Ugyanakkor ha a vádindítvány vizsgálata során adat merül fel arra, hogy a vádindítványban vádlottként megjelölt személy mentességet élvező személy és a vádindítvány elutasításának az érintett esetében nincs helye, a bíróság indítványozza a mentesség felfüggesztésére jogosult döntését. 

Mint a kormány az indoklásban írja, így a rendszer kétféle mechanizmust tartalmaz. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni. A javasolt szabályozás másik része azonban ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek a lehetőséget, hogy a közösséget érintő kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget.

 

Tájékoztatás

A cikk „Az új intézményrendszerek kihívásai és az előttünk álló változások az európai integrációban” című projektünk részeként jelent meg az Európai Unió társfinanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Bizottság véleményét. Sem a sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó szervezet nem tehető felelőssé értük.