Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy szerinte a gazdasági válság egyik fő oka az EU által Oroszország ellen kivetett szankciók. (Putyin Ukrajna ellen indított háborúját nem említette.)

A miniszterelnök bejelentette, hogy beavatkozásokat kezdeményez az Európai Unióban a magas energiaárak miatt. Olcsóbb fosszilis energiát akar az úgynevezett ETS-rendszer felfüggesztésével, amellyel a káros üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentik a tagállamok. Azt is szeretné, hogy ne a gáz határozza meg az áram árát, továbbá azt kéri, hogy átmenetileg ne kelljen biológiai összetevőt keverni az üzemagyagokba (ezt is klímavédelmi okból tette kötelezővé az EU). Ezek szerinte a rezsicsökkentés fenntartásához kellenek, ha a gazdaság gyengülne.

Kapcsolódó

A GKI Gazdaságkutató Zrt. úgy számolt, hogy tavaly 300 milliárd forintba került a rezsicsökkentés az adófizetőknek (hisz a rezsicsökkentett és a piaci ár különbözetét az állami költségvetés állja), idén viszont az 1300 milliárd forintot is elérheti a számla az energiaárrobbanás miatt - hangzott el az RTL Híradóban. A rezsicsökkentés fenntartása így családonként 320 ezer forintjába kerülhet az államnak.

A GKI szerint nem csökkentenék jelentősen a költségvetés többletterhét a kormányfő által bejelentett javaslatok, ha azokat egyáltalán támogatná a többi uniós tagállam.

Az üzemanyagok biológiai összetevőinek felfüggesztése a benzinkutak árát befolyásolhatja. A benzin 6,1 százalékos, a gázolaj 7 százalékos arányban tartalmaz bioetanolt az EU-ban. A Holtankoljak.hu vezetője szerint ennek nem lenne jelentős árcsökkentő hatása, sokkal hatékonyabb lépés lenne egy olyan gazdaságpolitika, amely a forint erősödésével lenne kedvező az üzemanyagok árára.

Az RTL kereste a kormány illetékeseit is, hogy szerintük hogyan tartható fenn a rezsicsökkentés, de nem reagáltak a megkeresésre.