A kormány előbb 2020 márciusában, majd másodjára ugyanabban az évben novemberben rendelte el a veszélyhelyzetet, ami lehetővé tette, hogy a parlament és az országgyűlési bizottságok nélkül, a szakmai szervezetek és az érdekképviseletek mellőzésével rendeleti úton kormányozzon, ám nem feltétlenül a koronavírus elleni küzdelemre használta a különleges lehetőséget - írja a Népszava. A napilap sajtómunkásai tételesen átnézték a veszélyhelyzet alatt született kormányrendeleteket, és kiderült, hogy alig több, mint harmaduk köthető csak a járványhoz.

A kormány az első veszélyhelyzet bő három hónapja alatt 254 rendeletet hozott, a másodikban pedig 1281-et. A több, mint másfél ezer rendeletet átböngészve kiderült, csak bő harmaduk, 560 – 36,4 százalékuk – kapcsolódott a járványhoz.

Rengetegszer élt a kabinet egyes projektek nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítésével. Legalábbis nehéz a járvánnyal kapcsolatos intézkedések közé sorolni például a Dunamelléki Református Egyházkerület székházának és konferenciaközpontjának felújítását. Az első veszélyhelyzet alatt hozta létre a kormány a gödi különleges gazdasági övezetet, kiemelt beruházássá vált a Hell szikszói fejlesztése, a majdani új Közlekedési Múzeum, a Műcsarnok és az Építészeti Múzeum projektje, az Állatorvosi Egyetem fejlesztése, a debreceni Latinovits Színház beruházása. Nem sok köze volt a covidnak az augusztus 20-i ünnepség szervezőjének kijelöléséhez sem.

A második veszélyhelyzet alatt kiemelt beruházásokká nyilvánították többek között a sportinfrastruktúra-fejlesztéseket, a kaszinókoncessziókat, a Paksi Intergált Központ létrehozását, a Budapest Bank, az MKB Bank és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank részvényeinek a Magyar Bankholding általi megvásárlását, a mosonmagyaróvári különleges gazdasági övezet megalakítását, a Kelenföld és Ferencváros közötti vasútfelújítást, a debreceni velodromot, a kínai hitelből épülő Budapest-Kelebia vasútvonalat, a Citadella fejlesztését, a Pázmány egyetem új, budapesti campuszát, a Dél-budai Centrumkórházat, a rácalmási ipari terület létrehozását, a férfi kézilabda Európa-bajnokságot, vagy éppen a Liget Budapest Program elemeit.