A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 30. § (2) bekezdés b) pontjában a »kormánymegbízott« szövegrész helyébe a »főispán« szöveg lép – ezzel az ártatlan mondattal van elrejtve a a költségvetés megalapozásáról szóló salátatörvény tervezetében a régi-új tisztség bevezetése.

A Varga Mihály pénzügyminiszter nevén futó törvényjavaslatban azzal érvelik meg az átnevezést – ahogy azt az Index kiszúrta –, hogy „a főispán kifejezés visszaépítése a magyar jogrendbe lehetőséget teremt arra, hogy a mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek.” 

Történelmi példákat hoz a kormány az ispánsághoz

Emellett azt is felhozzák, hogy az európai országok esetében is számos példa van ilyen történelmi megnevezésekre: említik Hollandiát, ahol a területi közigazgatásban végrehajtó pozíciót betöltőket nem tanácsosnak, hanem Wethoudernek, magyarra fordítva jogtartónak (jogbírónak) hívják. Valamint felhozzák az angolszász országokban több helyen meglévő, a helyi önkormányzatok választott vezetőire használt  Alderman (a londoni City, Dél-afrikai Köztársaság, Kanada egyes kisebb települései) kifejezést, ami városatyát jelent és „egy szép, régies, a hivatás szakralitását megragadó szinonimája a bürokratikusabb hangzású és érzelmű polgármester szónak.” 

Arra a dokumentumban ugyan nem térnek ki, hogy az ilyen archaikus kifejezéseket jellemzően alkotmányos monarchiák használják napjainkban. Magyarországon is a királyság korában használták a főispán megnevezést, mint a Magyar Katolikus Lexikonban írják, a tiszt viselői a király személyét képviselték. A méltóságot az uralkodó adományozta tetszés szerinti időre, amelyről értesítette és engedelmességre szólította a vármegyéket. Az új főispán pedig esküt tett a tanácsban a király kezébe, hogy hűségét bizonyítsa.

Most a kormánymegbízottaknál ez feleleveníti a 16. századtól létező hagyományt – előtte a megyésispánt hívták így. Várhatóan viszont a magyar demokratikus rendben nem lesz örökíthető a főispáni cím, mint volt az 1867-es kiegyezésig. A cím használatát egyébként az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvényben szüntették be a kommunizmus alatt.

Jöhetnek a vármegyék is

Érdemes még megemlíteni, hogy nem ez lenne az első alkalom, hogy a királyság korából emelne át egy megnevezést a kormány a közigazgatásba: 2011-ben az alaptörvény tervezetének készítésekor a megyéket nevezték volna vissza vármegyékké. Akkor Lázár János még fideszes frakcióvezetőként fúrta erősen a javaslatot.

Ezt az ötletet porolta most le Kocsis Máté, a Fidesz mostani frakcióvezetője: az Alaptörvény egy új módosító javaslatában kezdeményezi a vármegye elnevezés. Érvelése szerint a „történelmi hagyományokra, a történeti alkotmányunk vívmányaira való tekintettel” lenne ez ildomos. Továbbá úgy véli, hogy „a vármegye szó használata a nemzeti összetartozás eszméjét, közös történelmi emlékeink megőrzését és egyben a magyar demokrácia nemzeti karakterét is erősíti”.

Politikai vitát hozhatnak a főispánok

A Népszava érdekes plusz információval egészíti ki a megnevezést: értesüléseik szerint a kormányon belül már egyébként is így emlegetik a kormánymegbízottakat.

A módosításra Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közösségi oldalán azt írta, hogy:

„Főispán. Öblögessük egy kicsit ezt a szót. És értsük meg az üzenetet, amit a kormány üzenni akar azzal, hogy a kormánymegbízottakat eztán majd így kell szólítani.”

Hétfőn kinevezték őket, 19 főispánunk lehet

A kormány részéről Orbán Viktor miniszterelnök épp hétfőn, június 20-án adta át a kormánymegbízotti kinevezéseket. Az alábbi listán szereplő személyek megbízólevelén kell majd kicserélni a megszólítást, ha átmegy a javaslat a Fidesz-KDNP kétharmados többségével vezetett parlamenten.

  1. Kovács Ernő, Bács-Kiskun megye
  2. Horváth Zoltán, Baranya megye
  3. Dr. Takács Árpád, Békés megye
  4. dr. Alakszai Zoltán, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
  5. dr. Sára Botond Attila, Budapest Főváros
  6. Dr. Simon László, Fejér megye
  7. Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye
  8. Rácz Róbert, Hajdú-Bihar megye
  9. Ignácz Balázs, Heves megye
  10. Dr. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok megye
  11. Dr. Kancz Csaba, Komárom-Esztergom megye
  12. Szabó Sándor, Nógrád megye
  13. Tarnai Richárd, Pest megye
  14. Dr. Neszményi Zsolt, Somogy megye
  15. Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
  16. Horváth Kálmán, Tolna megye
  17. Vámos Zoltán, Vas megye
  18. Takács Szabolcs, Veszprém megye
  19. Dr. Sifter Rózsa, Zala megye