A magyar lakosság mind jobb védettségének elérése és az oltási program iránti közbizalom erősítése érdekében a jelenlegi, nem transzparens módon létrejött, tudományos alátámasztás nélküli, több ponton aggályos eljárásrendet véleményünk szerint célszerű fejleszteni és pontosítani - írja az augusztus 1-vel induló 3. koronavírus elleni oltási rend kritikájaként 6 független szakértő - Balkányi László PhD, orvosi tudásmérnök, Falus András DSc, immunológus, professzor emeritus, akadémikus, Ferenci Tamás PhD, klinikai biostatisztikus, habilitált egyetemi docens, Rékassy Balázs MSc, orvos, egészségügyi menedzser, Sarkadi Balázs DSc, kutatóorvos, akadémikus, valamint Weltner János, orvos.

A szakértők részletes szakmai véleményükben tisztázzák a harmadik oltás orvosi indokait, kiemelik a veszélyeztetett csoportokat, ismertetik a harmadik oltás beadására vonatkozó immunológiai és – egyelőre kevés – empirikus adatot,  és a nemzetközi gyakorlatot illetve a prioritásokat is áttekintik. Éppen azokat a tényezőket fejtik ki részletesen, amelyek teljesen hiányoznak a központi honlapon ismertetett eljárásrendből, amelyet ugyan az ott leírtak szerint egészségügyi szakmai grémium dolgozott ki (a Nemzeti Népegészségügyi Központ, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet, a Dél-pesti Centrumkórház, az Országos Korányi és Pulmonológiai Intézet szakmai vezetői és virológusai, a Szakmai Kollégiumi Tagozat képviselői), és amelyeket semmilyen tudományos háttér, magyarázat, szakirodalom, nemzetközi tapasztalat nem támaszt alá, s amely végső soron az oltóorvosra bízza a 3. oltásnál alkalmazott vakcina kiválasztását is.

A hat szakértő szerint elsődleges feladat a következő csoportok védettségének biztosítása:

  • akik oltottak, de valamilyen okból antitest védettséggel nem rendelkeznek,
  • 60 év feletti, Sinopharm vakcinával oltott idősek,
  • azok, akik egyáltalán semmilyen oltást nem kaptak még (mindehhez szükségesnek tartják a vakcina visszautasítás okainak jobb megértését, az átoltottság területi, demográfiai, szocioökonómiai egyenlőtlenségeinek feltárása),
  • nagy kockázatú (pl. immunhiányos vagy szervátültetett) betegek, fokozott kockázatnak kitett csoportok.

Hozzájuk képest másodlagos feladatként jelölik ki az általános populáció 3. oltását.

Állásfoglalásukban javasolják egy teljes transzparencia mellett működő, független szakértői grémium felállítását, mely a harmadik oltás kérdését, illetve a betegségen átesettek oltásának kérdését folyamatosan vizsgálja, és tudományos bizonyítékokon nyugvó javaslatokat tesz, amelynek tekintettel kell lennie az alany elsőként kapott oltásának típusára és a kockázati tényezőire (minimum az életkorára, foglalkozására és betegségeire).

60 felett érdemes kerülni a Sinopharmot

Úgy vélik, most, hogy a vakcinákból már nincs szűkösség, megfontolandó a Sinopharm vakcina felhasználásának teljes kerülése 60 év feletti korban alapimmunizálás céljára. Az adenovírus-vektoros védőoltások esetében ugyanolyan adenovírust használó védőoltást célszerű nem adni.

Szükséges lépésnek tartják a lakosság tájékoztatására és a szakértői grémium munkájának támogatására szükséges módszertanában transzparens, a szakma szabályainak megfelelő tudományos vizsgálatok lefolytatását és az eredmények folyamatos, nyilvános közlését az oltások hatásosságáról (mind a klinikai hatásosságról, mind a neutralizáló antitestválaszról), minden használt oltás esetén.

Az állásfoglalás konkrét javaslatokat tartalmaz a 3. vakcina kiválasztásával kapcsolatban (itt látható), illetve kitér a vakcinák keverésével kapcsolatos tapasztalatokra.

Az anyagból kiderül, hogy empirikus adat lényegében kizárólag a Pfizer és az AstraZeneca vakcinák kombinációira érhető el, ám ezek a tanulmányok a 2. oltásra vonatkoznak és egységesen azt mutatják, hogy az AstraZeneca/Pfizer heterológ kombináció jobb mint az AstraZeneca/AstraZeneca homológ. Mivel azonban több vizsgálat szerint a Pfizer/Pfizer kombináció ugyanannyira jó (vagy akár még jobb is) volt, így nem világos, hogy az AstraZeneca/Pfizer előnye mennyiben tudható be a heterológ oltásnak, és mennyiben annak, hogy van benne Pfizer vakcina.

Harmadik oltás beadására jórészt csak speciális betegpopulációkon, esettanulmány jellegű közlések vannak, például szervátültetetteknél , hemodializáltaknál vagy lymphoid malignitásban szenvedőknél - hangsúlyozzák.

Minden 60 év felettinek javasolt a 3. oltás

A független szakértői ajánlást a legfrissebb izraeli tapasztalatok fényében annyiban érdemes korrigálni, hogy nem csak a Sinopharm-mal oltott 60 év felettieket kell prioritási csoportként kezelni, hanem minden 60 év felettit - írja friss adatokra hivatkozva Dobson Szabolcs szakgyógyszerész a Koronavírus - Szakirodalmi tallózó című Facebook-csoportjában.

Izraelben a jelenleg a megfertőződött emberek mintegy fele teljes oltási sorban részesült korábban. Vizsgálták a 16-60 év közötti és a 60 év feletti korcsoportokat is és azt találták, hogy a 2021 január végén oltottak körében a fertőzési ráta 90/100.000, ami a kétszerese azokénak, akiket márciusban oltottak a második oltással. A 60 év feletti lakosság általában is a Covid-19 újrafertőződés miatti kórházi kezelés, tehát a súlyosabb lefolyás fokozott kockázatának van kitéve emiatt. Ezért döntöttek Izraelben a 60 év felettiek újraoltási kampányáról.