Merkely Béla a magyar tudomány ünnepe alkalmából a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - rendhagyó módon online formában - megrendezett Szentágothai-napon tartott előadásában azt mondta, a korlátozások hatásának fényében lehet csak a későbbiekben az ismételt lazításokról dönteni. Megerősítette: a járványt csak abban az esetben lehet megállítani, ha a lakosság egy jelentős része átesik a fertőzésen vagy kellő számú hatékony vakcina áll rendelkezésre.

Kiemelte: a védekezésben már tavasszal megmutatkozott, hogy kiemelkedően fontos a hazai orvosegyetemek összefogása. Példaként említette, hogy májusban csaknem 18 ezer ember bevonásával, országszerte félezer településen végeztek reprezentatív koronavírus-szűrővizsgálatot, amelyben négy hazai orvosképző vett részt.

QP | Quality Placement

Minden második tünetes pozitív

E kutatás eredményeit részletesen ismertetve elmondta: a felmérés előrevetítette, hogy - mivel a vírus első hulláma alig érintette az országot - a későbbiekben jóval nagyobb számban lehetnek majd fertőzöttek az országban az őszre várt második hullám idején; ennek lehetünk most tanúi - mondta. A májusi országos felmérés idején megfigyelhető volt, hogy a felső légúti panaszokkal orvoshoz fordulók alig öt százaléka volt koronavírusos beteg, a mostani orvosegyetemi tapasztalatok szerint ugyanakkor minden második, ilyen tünetekkel rendelkező ember a vírussal fertőződött meg, míg a tünetmentes teszteltek tizede szintén betegségben szenved.

Nincs kontaktkutatás

Közölte, hogy az összes teszt pozitivitása azért van tartósan húsz százalék, illetve az orvosegyetemek vonatkozásában akár harminc százalék felett, mert a tünetet produkálókat tesztelik leginkább, kontaktkutatásokat a járvány jelenlegi szakaszában már nemigen végeznek, átfogó, rendszeres szűrések pedig még nem történtek.

Merkely Béla szerint egy - a járvány jelenlegi szakaszának tetőzése után meghatározható - regionális, életkorra is vonatkozó, az átfertőződöttséget megmutató adat segíthet majd a kérdés eldöntésében, hogy milyen széles körben legyen szükség a majdani vakcinák beadására, s az oltásokat milyen stratégia mentén végezzék el - utalt egy, a májusihoz hasonló, újabb jövőbeni reprezentatív felmérés szükségességére.

A rendezvényen Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a tárca több mint húsz kutatási projektet indított a vírus terjedésének megakadályozásáért, ezek nagy része elindult, illetve be is fejeződött, egy részük pedig előrehaladott állapotban van.

ITM: Magyarország felkészült

Beszámolt arról, hogy egyebek mellett lélegeztetőgépek fejlesztése indult el három különböző projekt keretében, maszkok előállítása kezdődött meg, elindult a betegségen átesettek vérplazmájának terápiás célú alkalmazása, elindult a betegség kezelésében hatékonynak bizonyuló, remdesivir hatóanyagú gyógyszerek fejlesztése, klinikai kipróbálása és több vakcinafejlesztési program is elkezdődött.

Bódis József felhívta a figyelmet arra, hogy ma Magyarország felkészülten áll a járvány elleni küzdelemben: nincs maszkhiány, van kellő mennyiségű fertőtlenítőszer és számos tesztelési módszer áll rendelkezésre, naprakész adatok állnak a szakemberek rendelkezésére és hatásos gyógyszereink vannak.

A Befektetés a jövőbe pályázati felhívás révén 7 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a népegészségügyi szempontból jelentős kutatás-fejlesztési projektek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból.