Több mint 300-an haltak meg szerdán koronavírusban a kormányzati tájékoztatási portál adatai szerint, közülük 48-an nem töltötték még be a 60. életévüket, 24-en az ötvenet sem. Sőt egyre több a huszon- és harmincéves az áldozatok között, sok fiatalabb betegnél alapbetegséget sem tüntet fel a portál.

A fertőzést szinte bárki elkaphatja, de bármennyire is veszélyes a betegség, mégis kevesen gondolnak arra, mi történik a családjukkal, ha bekövetkezik a legrosszabb. A Napi.hu több hitelintézetet is megkérdezett arról, nőtt-e az érdeklődés az ügyfelek körében azzal kapcsolatban, hogyan örökölhetik a számláikat, értékpapírjaikat a családtagjaik, ha meghalnának, de a bankoknál a harmadik hullám közepén sem tapasztaltak több ilyen megkeresést. "Az ügyfelek részéről nem tapasztalható nagyobb érdeklődés ebben a kérdésben a korábbi időszakhoz képest" - közölte például az MKB Bank. A Takarékbanknál, az Unicreditnél és a CIB-nél sem volt kiemelkedő számú érdeklődés ezzel kapcsolatban.

QP | Quality Placement

A közjegyzők tapasztalata szerint egyre többen készítenek végrendeletet (és így az elhunyt végintézkedése alapján osztják szét a hagyatékot), de ez nem a pandémia közvetlen hatása, hanem évek óta megfigyelhető trend. Elsősorban azzal függ össze, hogy a rendszerváltást követően mára kialakult egy vagyonosabb középosztály, amelynek már összetettebb vagyonelemek örökléséről kell döntenie.

A bankszámlára lehet megadni kedvezményezettet

Amikor viszont megtörténik a baj, a családok a gyászon túl azzal is szembesülhetnek, hogy nem férnek hozzá ahhoz a pénzhez, amit korábban elértek. Egy családban például elhunyt a 47 éves kétgyerekes édesapa, aki egyedüli kereső volt a családban. A feleség otthon nevelte a gyerekeket, és nem volt érdemi jövedelme. A férj hirtelen bekövetkezett halála után azzal szembesült, hogy a férje nevén lévő bankszámlához nem férhet hozzá, meg kell várnia a hagyatéki eljárást, addig viszont pénz nélkül marad a család. Baráti segítséggel áthidalták a problémát, de jobb lett volna, ha a feleség és a gyerekek továbbra is hozzá tudnak férni a közös családi kasszához.

A bankszámla tulajdonosának halála után a bank zárolja a számláját, amelynek egyenlegét főszabály szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt csak az úgynevezett haláleseti kedvezményezett részére fizethetik ki (ha ilyet a számlatulajdonos korábban megjelölt), ebben az esetben nem is lesz a hagyaték része a bankszámlán lévő összeg. Egyébként ilyenkor a számla használatára feljogosító, korábbi meghatalmazás érvényét veszti, sőt a társkártya sem lesz már használható. Ha nincs haláleseti kedvezményezett, az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgy, például a lakás, az autó vagy a nyaraló - magyarázta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Sokan azonban nem gondolna arra, hogy legalább a bankszámlájuknál megadjanak egy vagy akár több haláleseti kedvezményezettet, pedig erre a bankoknál van lehetőség. "Ha több kedvezményezettet jelöl meg az ügyfél, fel kell tüntetni a részesedési arányokat, ellenkező esetében, a tulajdoni hányaduk egyenlő. Ha a számlatulajdonos több bankszámlával rendelkezik a hitelintézetnél, akkor mindegyik számla esetén külön-külön kell megjelölni a haláleseti rendelkező személyét. A rendelkezés bármikor visszavonható, vagy módosítható" - magyarázta a Budapest Bank szakértője.

Az értékpapírokról mindenképpen a hagyatéki tárgyalás dönt

A lakosság azonban jóval több pénzt tart most már értékpapírokban, mint bankbetétben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén a valamivel több mint 12200 milliárd forintnyi bankbetéttel szemben mintegy 15 ezer milliárd forintnyi értékpapír-állomány állt a háztartások számláin. Ezekhez az elhunyt halálát követően csak a jogerős hagyatéki végzés birtokában férnek hozzá az örökösök

"A bankszámlára meg lehet adni elhalálozási rendelkezést, értékpapírszámlára azonban nem" - magyarázzák a Raiffeisen szakértői. Szintén nem lehet kedvezményezettet megadni az értékpapírszámlával összevont pénzforgalmi számlákra, vagyis arra a technikai számlára, amelyről az értékpapír-forgalmazók megvásárolják a különböző papírokat, illetve amelyre az eladott értékpapírok ára kerül. A nyugdíjcélú megtakarítások közül ugyanez a helyzet a nyugdíj-előtakarékossági számlával (nyesz), az is bekerül a hagyatékba.

A hagyatéki tárgyalás után az örökösök választhatnak, hogy eladják-e az értékpapírokat a szolgáltatók, és az ellenértéküket szeretnék inkább megkapni, vagy pedig transzferálják azokat az ő értékpapírszámláikra, és akkor nem készpénzzel, hanem részvényekkel, kötvényekkel, állampapírokkal vagy befektetési jegyekkel gazdagodnak majd.

Más a helyzet a nyugdíjpénztáraknál és az életbiztosításoknál, ezeknél a bankbetéthez hasonlóan meg lehet adni kedvezményezettet, aki a hagyatéki tárgyalástól függetlenül adó- és illetékmentesen hozzáfér a megtakarításhoz. "A megtakarítási életbiztosítások esetén lehetősége van az ügyfélnek, egy vagy több haláleseti kedvezményezettet megjelölni. Ebben az esetben ha bekövetkezik a halál, akkor a hagyatéki eljárástól függetlenül a kedvezményezettek hozzájuthatnak az őket megillető vagyonhoz" - magyarázza a K&H csoport szakértője.

A hitel is öröklődik

Sokan persze nemcsak megtakarítást, hanem hitelt is hagynak az örököseikre. A kölcsön-, hitel- vagy más jogcímen keletkezett tartozás a hagyatéki vagyont terheli, általános esetben annak megfizetéséért a vagyon örökösei a vagyon erejéig felelősséggel tartoznak. "A főszabálynak (azaz, hogy az örökös a hagyaték tárgyaival és hasznaival, illetve ezek erejéig felel) az a célja, hogy az örökös semmiképpen se kerüljön hátrányosabb helyzetbe az örökléssel, hiszen nem tehet arról, hogy az örökhagyónak tartozásai voltak. Sokan nem tudják ezt, és ezért rögtön visszautasítják az örökséget, amikor kiderül, hogy abban adósság is van" - mondja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Sok esetben azonban a hitelek mennyisége jóval kisebb az örökölt vagyonénál, a családi lakóingatlanon lévő hitel kevesebb, mint amennyit a lakás ér, az autóhitel is jóval kisebb, mint az autó értéke. A családok többsége pedig általában ragaszkodik a hitelből vett lakáshoz, autóhoz, vagyis tovább törlesztené a tartozást a haláleset után is. Ilyenkor a legjobb, ha azonnal felkeresik a bankok a további teendőkkel kapcsolatban.

"A tartozás visszafizetése késedelmének elkerülése érdekében javasolt haladéktalanul bejelenteni a halálesetet a bank felé, a tartozások megfizetése céljából pedig egyeztetni vele. Ennek érdekében az örökhagyó közeli hozzátartozója a törvény által biztosított körben és feltételekkel az elhalálozott által felvett, és még vissza nem fizetett kölcsön bizonyos adatainak közlését is kérheti a banktól a hagyatéki eljárás lezárulta előtt is" - javasolja az OTP.

Biztosításból is lehet rendezni a hitelt

Még ha akarják is tovább fizetni az elhunyt hozzátartozói a bankhitelt, az szinte minden esetben borítékolható, hogy jóval nehezebb úgy törleszteni a tartozást, ha kiesik egy kereső a családból. A bankok jóformán mindegyike kínál azonban úgynevezett hitelfedezeti biztosításokat is a hitelek mellé, amely abban az esetben, ha az adós meghal, kifizeti a hátralévő tartozást, sőt rokkantság, betegség, tartós munkanélküliség esetén is könnyít a törlesztési terheken.

A legtöbb banknál az ilyen biztosítások csomagtermékek, a díjuk a havi törlesztőrészlethez igazodik. A személyi hiteleknél jellemzően magasabb, a hitelkártyáknál alacsonyabb a díj. Emellett az is befolyásolja a díjat, hogy az ügyfél milyen fedezetekre kéri a biztosítást, aki csak halálesetre vagy súlyos rokkantságra igényli, annál alacsonyabb, mint annál, aki keresőképtelenségre vagy munkanélküliség esetére is szeretne ilyen jellegű anyagi védelmet.