Világszerte kiugróan rossz  a lakosságarányos koronavírus-halálozás Magyarországon, az első helyről csak Peru szorította le hazánkat, amikor a június 1-i adatok szerint kiderült, hogy a dél-amerikai országban sokkal többen hunytak el, mint ahány halottról addig beszámoltak. (Magyarországon június 1-én egymillió lakosra 3085 Covid-áldozat jutott, Peruban  körülbelül 5414).

A harmadik hullám ijesztő halálozási számait idáig mind Orbán Viktor, mind Gulyás Gergely az áldozatok országonként eltérő számba vételével  magyarázta. A kancelláriaminiszter az április 8-i kormányinfón például arra hivatkozott, hogy azért is magasabbak a magyar halálozási adatok, mert a közlekedési balesetben elhunyt fertőzötteket is ide sorolják.

Kapcsolódó

Szél Bernadett Orbán Viktor január 8-i interjúját is idézi,  amikor azt mondta: „Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a Covid miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a Covid-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni”.

Később azt is mondta: „hogyha valaki kap egy heveny gyomorvérzést és meghal, de közben kiderül, hogy Covid-fertőzött volt, a kettő dolognak nincs köze egymáshoz, mi beírjuk Covid-halálozási esetként, mert ilyen a magyar egészségügyi statisztika.”

Az igazság ezzel szemben az, hogy Magyarország nem számítja be a vírustól függetlenül elhunytakat, csak azokat, akiknek a halála összefüggésben volt a Covid-dal. Vannak különbségek az országok között, de Magyarország nem lóg ki a fősodorból és a WHO ajánlásait követi — bár a valószínűsített eseteket nem számítja be - írja Müller válasza alapján a képviselő.

A magyar kormány végig megtévesztően kommunikált, bagatellizálva a járvány mértékét Magyarországon, és visszatartva minden releváns adatot. Magyarországot világszinten kiemelten súlyosan érintette a járvány, közel 30 ezer áldozatot szedve, és ebben a magyar kormánynak súlyos felelőssége van. Mint az a Müller Cecíliától nagy nehezen megszerzett válaszból kiderül, nem a statisztika a hibás, hanem sokkal inkább a kormány, hiszen pont úgy csináljuk a halálozási statisztikákat, ahogy a WHO ajánlja, nincs ebben semmi magyar sajátosság - írja Facebook-posztjában Szél Bernadett. A képviselő szerint a történet  tanulsága, hogy egy csomó kormánypárti politikus a szemünkbe hazudott.

Vagyis arra a kérdésre, amit sokan találgattunk, hogy Magyarország vajon a WHO-ajánlások szerint jár-e el, a válasz az, hogy igen.

Íme a WHO ajánlás:

1. A WHO kimondja, hogy a Covid-tól független halálozásokat (pl. közlekedési baleset) ne számítsák bele a statisztikába, de a Coviddal összefüggésbe hozható halálozásokat igen. A legtöbb ország így is tesz, ahogy Magyarország is: beszámítja azokat az eseteket is, ahol a Covid hozzájárult az alapbetegség súlyosbodásához, a beteg halálához.

2. A WHO javasolja a teszttel megerősített és a valószínűsített esetek beszámítását is, ami alapján az országok két csoportba sorolhatók: a tesztalapú és a diagnózisalapú módszert alkalmazók közé. Magyarország itt sem lóg ki a sorból, pozitívteszt-alapú besorolást alkalmaz.

Így jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Norvégia, Izland.

Vannak, akik mindkét besorolást alkalmazzák és a valószínűsített eseteket is letesztelik, mint Ciprus, Málta, Görögország, Románia, Szerbia, Lettország, Bulgária, Horvátország, és vannak, akik a megerősített és a valószínűsített eseteket is beszámolják, mint Németország, Belgium, Franciaország, Írország, Észtország, Litvánia, Kanada.