Érezhetően emelkedik azok aránya Magyarországon, akik hajlandóak beoltatni magukat a koronavírus ellen - olvasható ki a KSH legújabb, immár kilencedszer elkészített felméréséből. Bár még mindig magas a bizonytalanok aránya, de hétről hétre egyre többen gondolják úgy, beoltatnák magukat.

Míg a 2020. november 30-val kezdődő héten csak a magyarok 14,9 százaléka volt biztos benne, hogy beoltatná magát, ez az arány - egy hétnyi megtorpanást leszámítva - fokozatosan emelkedett, a mérés nyolcadik hetében (a 2021. január 18-ával kezdődő héten) már 34,3 százalék százalék volt, majd a kilencedik héten (a 2021. január 25-ével kezdődő héten) 39,8 3 százalékra nőtt, azaz minden ötből már két megkérdezett hajlik erre.

Továbbra is a koronavírus-járvány miatt leginkább veszélyeztetettnek számító 64 év felettiek (62 százalék) tervezik leginkább, hogy beoltatják magukat, emellett a felsőfokú végzettségűek körében magas az arány (55 százalék). A fiatalok és az alacsonyabb végzettségűek a legelutasítóbbak (25, illetve 28 százalék).

A nyolcadik héten a válaszadók 25 százaléka volt elutasító az oltással kapcsolatban, szemben az első héten mért 36 százalékkal, a friss megkérdezés pedig még alacsonyabb, 24,3 százalékos elutasítási arányt hozott. Az oltási hajlandóság javulásában minden bizonnyal szerepet játszik a tájékoztatás erősödése, valamint a vakcina tényleges beérkezése az országba - állapították meg a statisztikusok.

Eközben a feltett kérdésre (Tervezi-e, hogy beoltatja magát?) a "talán" választ adók aránya stabilan 28-31 százalék között mozgott, legutóbb 26,9 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az igenek és a talánok együttes aránya ezen a héten immár elérte a teljes népesség kétharmadát, mivel jelenleg 66,7 százaléknál jár.

A Nem tudja/Nem kíván válaszolni arány pedig az eddigi minimumra, 9 százalékra csökkent - ez látványos csökkenés az első heti 21,2 százalékhoz képest.

A KSH friss, csütörtök este publikált felmérése szerint az oltáshoz való hozzáállást leginkább a vakcina biztonságosságáról alkotott kép befolyásolja. A megkérdezettek 80 százalékát a járvány súlyossága, a megbetegedések, halálozások száma, 75 százalékát az oltással kapcsolatosan sajtóban, médiában megjelenő hírek, ugyancsak 75 százalékát a kormányzati kommunikáció, valamint 63 százalékát a közösségi médiában megjelenő információk is befolyásolják - ugyanakkor a válaszadók több mint fele (58 százaléka) egyáltalán nem veszi figyelembe az oltásellenes, oltásszkeptikus csoportok véleményét.