Koronavírus: már látszik, kik tartanak legjobban a negyedik hullámtól

A negyedik hullámtól való félelem erősen megosztja a magyar társadalmat az Idea felmérése szerint. A 18 éven felüli kérdezettek 28 százaléka ugyanis egyáltalán nem tart a járvány negyedik hullámától, további 21 százalék pedig inkább nem tart tőle. A másik oldalon 9 százaléknyi olyan válaszoló található, aki nagyon tart a vírustól, míg egyharmadnyian félnek attól, hogy a járvány negyedik hulláma Magyarországon is érezteti a hatását.

Legkevésbé a tanulók/diákok (69 százalék) tartanak a koronavírus-járvány negyedik hullámától, míg leginkább a nyugdíjasok (61 százalék). A társadalom túlnyomó részét kitevő aktív keresők több mint a fele (55 százalék) szintén azok közé tartozik, akik kevéssé vagy egyáltalán nem tartanak az újabb hullámtól.

A képzettebbek inkább aggódnak

Befejezett legmagasabb végzettség szerint kitűnik, hogy minél magasabb a kérdezett végzettsége, annál inkább fél a koronavírus-járvány kiújulástól. Az alapfokon iskolázottak 54 százaléka egyáltalán vagy inkább nem tart tőle (37 százalék tart valamennyire), a diplomásoknál viszont 50 százalék felé (51 százalék) megy a következő hullámtól való félelem. E réteg tagjainak 46 százaléka nem tart a negyedik járványtól.

Végül az állandó lakhely település típusát vizsgálva megállapítható, hogy a fővárosiak 51 százaléka inkább tart a járvány negyedik hullámának kitörésétől (45 százalék nem tart tőle).

A megyei jogú városokban élőknél azonban megfordul a tendencia: többen lesznek azok, akik nem tartanak (54 százalék) a járványtól, mint akik tartanak tőle (43 százalék). Hasonló a helyzet a kisebb városokban és a községekben is.

Politikai törésvonal?

A felmérésben vizsgálták azt is, hogy kimutatható-e politikai törésvonal a koronavírus-járvány következő szakaszától való félelemben. Az eredmény azt mutatja, hogy ezen kérdés esetében meglepően kevéssé érvényesül a szokásos kormány–ellenzék dichotómia.

A Fidesz és az ellenzéki szavazók 45, illetve 46 százaléka tart a járvány őszi hullámának kitörésétől, ami gyakorlatilag azonos arányt jelent. Ahol kimutatható némi eltérés a két nagy politikai tábor szavazóinak véleményében az a „nem tart tőle” kategória belső megoszlása. Mindkét tömb 47, illetve 48 százaléka nem igazán tart a következő hullámtól, ugyanakkor az ellenzékiek még a kormánypártiakhoz képest is bizakodóbbak: 28 százalékuk egyáltalán nem tart ettől.

A pártpreferenciával rendelkezőktől eltér az ún. ismeretlen preferenciájúak (nem tudja, hogy melyik pártra szavazzon, vagy tudatosan nem mondja meg preferenciáját) véleménye. E csoport tagjainak ugyanis az átlagos értéket majdnem kétszer meghaladó aránya ezen kérdést illetően is bizonytalan, 49 százalékuk nem tart a járvány következő hullámától, 35 százalékuk viszont érez némi félelmet.

Harmadik oltás felvétele

A protokoll szerint vannak kitüntetett csoportok, akiknek ajánlott a harmadik dózis (pl. egészségügyi dolgozók, akiknek gyenge az immunrendszere, vagyok azok a 60 éven felüliek, akik kínai vakcinával lettek beoltva).

Az Idea Intézet adatai szerint a magyar felnőtt népesség valamivel több mint egyötöde (22 százaléka) kívánja biztosan felvenni a harmadik oltást, 29 százalék még nem tudja, de inkább hajlik rá, 14 százalék jelenleg inkább arra hajlik, hogy nem veszi fel azt, mintegy háromtizedük (31 százalék) pedig határozottan jelzi, hogy nem kíván élni a harmadik oltás lehetőségével.

Az alapfokú végzettségűek a legelutasítóbbak a harmadik vakcinával szemben (41 százalékuk jelzi, hogy nem kíván élni a lehetőséggel), ugyanakkor az iskolai végzettség emelkedésével csökken az elutasítók és ezzel párhuzamosan emelkedik az oltást inkább felvenni kívánók aránya. A diplomások egynegyede kíván élni a lehetősséggel, további mintegy harmaduk fontolgatja azt.

A szociodemográfiai csoportok közül a legnagyobb arányban egyébként a nyugdíjasok élnének a lehetőséggel: 27 százalékuk már most felvenné az oltás harmadik dózisát, további 29 százalékuk pedig hajlik rá.

Hasonlóan magas a fővárosiak igénye a harmadik oltás iránt: 26 százalékuk venné fel bizonyosan, további 31 százalékuk pedig jelenleg még nem tudja, de inkább arra hajlik, hogy felveszi az oltást. Ezzel szemben a községben lakóknál alacsonyabb a harmadik vakcina iránti igény: 18 százalék igényelné egyértelműen, szemben azzal a 38 százalékkal, akik nem fognak élni a lehetőséggel.

A harmadik oltás mentén már látszik a politikai megosztottság

Míg a koronavírus-járvány negyedik hullámától való félelem politikai értelemben nem osztja meg a válaszadókat, a harmadik dózis felvétele terén határozott politikai törésvonal látszódik az adatokban. A Fidesz–KDNP szavazóinak 35 százaléka ugyanis egyértelműen élni kíván a következő oltási lehetőséggel, szemben az ellenzékiek 18, az ismeretlen preferenciájúak 15 százalékával. A kormánypártiak 38 százaléka pedig fontolgatja a lehetőséget. Az ellenzéki tábor szavazóinak mintegy negyede, a bizonytalanok kb. ötöde gondolkodik azon, hogy inkább felveszi a harmadik oltást.

A legnagyobb különbség a kormány/ellenzék/ismeretlen preferenciájúak véleményében a harmadik dózis elutasításában mutatható ki. A fideszesek 11 százaléka utasítja el egyértelműen a harmadik oltást, szemben az ellenzékiek 37 és az ismeretlen preferenciájúak 45 százalékával. 2021. júliusában tehát a kormánypárti szavazók tűnnek a harmadik oltások iránt legfogékonyabb politikai rétegnek.