A munkahelyi étkezdében a járványban is le lehet ülni, de problémát okozhat, ha egy vendéglátós azt hiszi, hogy ő munkahelyi, miközben nem: ha például egy irodaházban van egy vendéglátóhely, attól még nem biztos, hogy munkahelyi.

A tilalmazó 484/2020. számú kormányrendelet most éppen március elsejéig nem engedi a vendéglátóhelyeken a vendégek leültetését, közben pedig az evést, ivást (vendéglátó üzletben az ott foglalkoztatottak kivételével tilos tartózkodni, de az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében az ehhez szükséges időtartamig megengedett). Ugyanakkor hagyott kivételt, így a munkahelyi éttermet, büfét (van még más kivétel is, a szállodák üzleti céllal megszálló vendégeinek kiszolgálása, vagy az iskolai étkeztetés, büfé).

Kapcsolódó

A kereskedelmi törvény szerint a vendéglátás kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztásos forgalmazása, tehát itt nincs különbségtétel a munkahelyi vendéglátás elkülönítésével.

Veszélyesebb terep viszont a kereskedelmi tevékenységek végzéséről szóló 2009. évi 210. számú kormányrendelet, amely alapján minden kereskedelmi tevékenységet, amelynek része a vendéglátás is, be kell jelenteni a kereskedelmi hatóságnak, a jegyzőnek: bolt, vendéglő, piac, bevásárlóközpont, mindegy, ráadásul mindegyiket külön - írja a blokkk.com kereskedelmi szakblog. Ez a szabály változott a vendéglátóhelyek esetében, 2021 januárjától.

Vendéglők és vendéglátás

A statisztika alapján a vendéglátóhelyek nagyobb része a hagyományos, úgynevezett kereskedelmi vendéglátásban fogadja (vagy szeretné fogadni) a vendégeit. A kereskedelmi vendéglátás forgalma 2020 első tizenegy hónapjában 905 milliárd forint volt, mellette a munkahelyi étkezdéké 97 milliárd forint. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2020 első félévének végén több mint 44 ezer, a munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végzőké több mint hatezer volt. A rendezvényi és közétkeztetést végzők körén belül az úgynevezett munkahelyi, központi főzőkonyhák (ilyen a statisztika) száma 4.709, a tálalókonyháké 1.526 (a kettő közötti különbség, hogy helyben főznek-e, vagy hozzák a már megfőzött ebédet és csak kiadagolják). Egyébként a rendezvényi étkeztetők száma elenyésző, 111.

Az eljárás lényege 2009 óta, hogy a kereskedelmi hatóságnak, a jegyzőnek be kell jelenteni a vendéglátó tevékenység folytatásának több részletét is. 2021 előtt az értékesítésre szánt vendéglátóipari termékeket kellett felsorolni, így az élelmiszerek köréből a meleg-, hideg étel, kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital, csomagolt kávé, dobozos, valamint palackozott alkoholmentes- és szeszes ital, cukrászati készítmény, édesipari termékeket lehetett megjelölni, de ebben a felsorolásban azt már nem, hogy a vendéglátóhely tevékenysége kereskedelmi, vagy munkahelyi-e. Azt máshol kellett keresni.

A bukkanó a vállalkozások tevékenységének osztályozásában, ennek nyomán a cégbejegyzésében van (egyéni vállalkozásoknál a nyilvántartásukban). A jegyzőnek ugyan be kell jelenteni a vállalkozás statisztikai számjelét, aminek része a tevékenység besorolás is (elején az adószám nyolc jegye, utána a négyjegyű TEÁOR), de ez csak az úgynevezett főtevékenység. És egy vállalkozás végezhet többféle tevékenységet is, telephelyenként, fióktelepenként, amiket külön-külön kell bejelenteni.

A TEÁOR (tevékenységosztályozás) szerint már elkülönül a munkahelyi vendéglátás. Létezik éttermi, mozgó vendéglátás (56.1, 56.10), és úgynevezett rendezvényi étkeztetés és egyéb vendéglátás (56.2). Nos, utóbbiba tartozik az egyéb vendéglátás (52.29), aminek része a hivatalos tartalom meghatározás szerint az üzemi étkezdék, menzák, kantinok és kávézók üzemeltetése is, szerződéssel (például üzemben, irodában, kórházban vagy iskolában).

Ha ez utóbbi besorolás hiányzik egy vállalkozás tevékenységjegyzékéből, akkor eleve nehéz a papírok alapján ráfogni, hogy munkahelyi étkeztetést végez.

A "szerződéssel" szövegrész értelmezése is fontos, amihez még régebben az adóhatóság adott egy útmutatást (egyébként az eltérő áfakulccsal kapcsolatos értelmezését) és így a szolgáltatásjegyzéket vehetjük alapul. Így a munkahelyi étkezési szolgáltatást jellemzően a munkáltató bízza meg az étkezést igénybe vevők ellátásával. A munkahelyi étkeztetés statisztikai besorolásánál lényeges szempont, hogy ezt elsősorban egy meghatározott kör veheti igénybe, az adott helyen "dolgozó" emberek. Az adóhatóság megjegyzi azt is, hogy a szolgáltatáscsoportba tartozáshoz nem szükséges az, hogy "zárt" legyen az étkeztetés, azaz, hogy ott kizárólag a saját "alkalmazottak" étkezhessenek. Tehát az utcáról is be lehet somfordálni, mondjuk egy másik munkahelyről.

A termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR) már részletesebben tartalmazza az üzemi étkeztetés (56.29.20) fogalmát. Ide tartozik a szerződéses étkeztetés, olyan étkezőhelyiségekben, mint az üzemi éttermek, büfék működtetése, egyértelműen meghatározott személyek, csoportok számára, akik többségében egy szakmai csoport kötelékéhez tartoznak. Ilyen például az üzemi étkezdék is.

Március végéig minden vendéglátóhelynek, akik már 2021 előtt működtek, újra be kell jelentkeznie a jegyzőhöz és pontosan megmondania, mit is csinál vendéglátás címén. Üzletenként, ami 50 ezer bejelentés, már ha ennyi vendéglő meg is maradna addig. A kereskedelmi tevékenységek bejelentésnek rendje nagyot változott a vendéglátóhelyek esetében januártól. Az újonnan induló vendéglátóhelyeknek már ennek alapján kell bejelenteniük tevékenységüket, ha akad ilyen, de aki változtatni akar önszántából a korábbi bejelentésében, annak is már ezek szerint kell eljárnia. De a régiek akkor sem ússzák meg, ha nem változik semmi a tevékenységükben. Nekik március végéig módosítaniuk kell a tevékenységükre vonatkozó korábbi bejelentésüket, az új rend szerint.

A teljes kereskedelemre vonatkozó terméklista, aminek része a vendéglátás is, kibővült ugyanis a vendéglátóhelyek üzlettípusának és azok jellemzőinek részletezésével. Így oly módon kell módosítani a régi bejelentéseket, hogy a jegyző nyilvántartása a részletes TEÁOR kód alapján tartalmazza a vendéglátóhely tevékenységét.

Besorolás
ÉtteremTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
BüféTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
CukrászdaTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
Kávézó, alkoholmentes italokra specializálódott vendéglátóhelyTEÁOR'08: 5630 Italszolgáltatás
Italüzlet, bárTEÁOR'08: 5630 Italszolgáltatás
Zenés-táncos szórakozóhelyTEÁOR'08: 5630 Italszolgáltatás
Munkahelyi/közétkeztetést végző vendéglátóhelyTEÁOR'08: 5629 Egyéb vendéglátás
GyorsétteremTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
Rendezvényi étkeztetésTEÁOR'08: 5621 Rendezvényi étkeztetés
Alkalmi vendéglátóhelyTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás
Mozgó vendéglátóhelyTEÁOR'08: 5610 Éttermi, mozgó vendéglátás

A munkahelyi étkezdék jellemzően kora délután már bezárnak, hét végén pedig nincsenek is nyitva. Ha zárt környezetben tevékenykednek, például egy üzem területén, ahova az ott dolgozókon kívül más nem teheti be a lábát, akkor egyértelmű a helyzetük.

Az irodaházas munkahelyi étkezdéknek pedig nem árt odafigyelniük a vendégkörre is, hogy az jellemzően azért dolgozó legyen valahol. Nem árt egy szerződés sem egy munkahellyel, és a céges tevékenységjegyzék nem lehet hiányos. A legszerencsésebb, ha az úgynevezett főtevékenység eleve munkahelyi étkeztetés, akkor a régi rend szerint is könnyebb egy ellenőrzésen túljutni.

Egy vendéglátóipari vállalkozás persze többféle ágon is működhet, így lehet kereskedelmi, éttermi és munkahelyi vendéglátása is. Célszerű mielőbb módosítani a jegyzőnél a bejelentést, az ugyanis üzletekre külön-külön vonatkozik, tehát lehet eltérő egy cégen belül vendéglátó egységenként. Így március után sok vita a papírok felett nem lehet ellenőrzéskor.