Az ágykiürítési akció határidejét és a megcélzott ágyszámot az első hír után kissé korrigálták, a dátum április 15. helyett április 19. lett, a 60 százalék pedig 50 százalékra csökkent, de így is több mint 30 ezer ágyról van szó, amelyet a koronavírusos betegek fogadására szánnak, s amelyeket Müller Cecília országos tisztifőorvos szerda bejelentése szerint a kórházak annak rendje és módja szerint ki is ürítettek. Szerinte ehhez ténylegesen nem kellett sok beteget hazaküldeni - még ha napi szinten jelennek is meg drámai beszámolók a hazaküldöttek családtagjaitól - hiszen a mintegy 66 ezer magyar kórházi ágynak csak 60-70 százalékán fekszik beteg - tette hozzá a tisztifőorvos.

Jelen cikkünkben nem is vonnánk kétségbe szavait, nem boncolgatjuk, hogy a hazaküldöttek száma sok vagy kevés, hogy milyen alaposságú volt az a szakorvosi javaslat, ami alapján a döntés megszületett a hazaküldésükről, és hogy ezáltal hogy változtak az élet- illetve gyógyulási esélyeik, illetve az őket ápoló családtagjaik élete. Ehelyett továbbra is arra a kérdésre keressük a választ, mire kellhet több mint 30 ezer kórházi ágy alig több mint 2000 igazolt fertőzött és nem egészen ezer kórházban ápolt koronavírusos beteg mellett, miközben például a magyarországinál több mint hatszor annyi lakosú Franciaországban nem egészen 160 ezer igazolt fertőzött mellett ápolnak 30 ezer embert a kórházakban.

QP | Quality Placement

Csúcspont kérdőjelekkel

A szakértők sorát foglalkoztató kérdés sokféle irányból keresik a választ. Az alapvető kiindulási pont jellemzően az igazolt fertőzöttek, a teszteltek és az elhunytak száma, valamint a kormányfő illetve különböző kormányzati szereplők szájából elhangzó számok, amelyek a járvány várható csúcspontjára, illetve a várható betegszámra, a csúcsterhelésnél szükséges lélegeztetési kapacitásra vonatkozó becslések. Hogy utóbbi hármat mi alapozza meg, nem tudni, a Müller Cecília által is sokat emlegetett modellszámítások nem érhetők el a nyilvánosság számára, így a határidők és a kapacitásigények meglehetősen véletlenszerűnek tűnnek.

Az igazolt fertőzöttek, a teszteltek és az elhunytak április közepi számait látva európai összehasonlításban érthetetlen, hogy miért készülünk két nagyságrendi kapacitásbővítő ugrásra. A WHO-kisokos szerint a koronavírus fertőzöttek 80 százaléka nem szorul kórházi kezelésre. A súlyos, kórházi ápolásra, intenzív terápiára szoruló betegek aránya 15 százalék. Kritikus állapotba 5 százalék kerül, őket lélegeztetőgéppel ellátott intenzív osztályon lehet csak kezelni. Ha az ország a belga fertőzési pályára állna - aminek a jelenlegi korlátozó intézkedések ismeretében - nagyon kicsi a valószínűsége, mind a 840 intenzív ágyra és lélegeztetőgépre szükség lenne. Ekkor az aktív betegek száma egy időben 16 800 lenne, közülük pedig 2 520 beteg szorulna még kórházi kezelésre. Tehát az összes koronavírusos beteg ellátása hozzávetőleg 3 360 kórházi ágyon zajlana. Azonban 36 000 kórházi ágyra még ebben az esetben sem lenne soha szükség - fejtegette néhány napja a 24.hu-n megjelent véleménycikkében Lantos Gabriella egészségügyi szakértő.

Katasztrófa-forgatókönyv?

Pár nappal később a Portfolio számolgatta a megyei kórházi leépítések adatai alapján, hogy mi állhat az ágyak rohamszerű felszabadításának hátterében, megemlítve, hogy könnyen lehet tehát hogy az intenzív ellátásra, illetve a lélegeztetésre szorult koronavírusos betegek ellátásának nem is a fizikai kapacitás, hanem a humánerőforrás lesz a szűk keresztmetszete. A kormányfő egyik péntek reggeli rádióinterjújában említett 8000-es lélegeztetőkapacitásra a cikk szerint megközelítőleg 160 ezer fős aktív esetszámnál lenne szükség, amit az április 19-i állapot szerint összevetve a spanyol (99 500), olasz (107 700), vagy akár francia (96 500), német (53 800) aktív esetszámokkal, láthatóvá válik, hogy a magyar kormány gyakorlatilag a világ második legrosszabb forgatókönyvére "készül", ilyen durva növekedést egyedül az USA produkált.

Lazítás?

A katasztrófára készülés mellett még egy lehetőségként megjelenik a korlátozások mielőbbi lazításának a terve, amely esetben hirtelen nagy tömegű beteg zuhanhat rá az ellátórendszerre, ez azonban a korlátozásokkal alig élő, szintén 10 milliós Svédországban is csak 11 ezerre növelte a fertőzöttek és ezer körülire az intenzív ellátást igénylők számát.

Az Index keddi összefoglalója egy várható második hullámra való készülésben keresi az ágyfelszabadítás magyarázatát é veszi sorra, mikor, ki mit mondott a várható tetőzésről és az ahhoz szükséges kapacitásokról.

Március 26. Gulyás Gergely: júniusi tetőzés
Április 16. Gulyás Gergely: később lehet a csúcspont, de örülnénk, ha már májusban lenne
Április 18. Merkely Béla: elértük a platót, a halálesetek és a fertőzések száma várhatóan már nem fog drasztikusan emelkedni
Április 19. Orbán Viktor: május 3. a tetőzés, akkora meglesz a szükséges 5000 lélegeztetőgép, de ez felmegy 8000-re.

A hazai 2-3 ezer lélegeztetőgéphez eddig plusz 702 darab érkezett Kínából. A gépek illetve a lélegeztetésre szoruló covidos betegek ellátása Lovas András aneszteziológus intenzív terápiás szakorvos Medicalonline-on megjelent cikke szerint 30 fős stábot igényel. Aneszteziológusból eddig is óriási volt a hiány, gyorstalpaló tanfolyamokon további 10 ezer fő kiképzésével számolnak, ez a meglévő HR kapacitással együtt is karcsúnak tűnik a 8, de akárcsak az 5 ezer géphez is.

Vagy valami más?

A vírusvédekezést eddig ágyszámokban és lélegeztető kapacitásokban kommunikálta a kormányzat, pedig a vírusellenes küzdelem ennél sokkal összetettebb struktúrát - intenzív terápiát, diagnosztikus eszközöket, PCR-labort, sok szakembert, szervezettséget, nagy mennyiségű védőeszközt, informatikát, minőségi elemeket - igényel. Arról, hogy a felszabadított ágyak milyen infrastruktúrában és személyzettel várják a súlyos állapotú covidos betegeket, nem közölnek adatokat. Darabszámban, megyei szinten láthatók az ágyszámok, de hogy szakmánként, kórházanként hol, mennyi és milyen minőségű szabadult fel, mennyi volt ebből az aktív és a krónikus ágy, nem tudni.

De lehet, hogy ez valójában nem is olyan fontos szám, ha igaz az az elmélet, mely szerint a felszabadított ágyak jelentős részére az ég világon senki nem akar koronavírusos betegeket küldeni. Ezekre üres állapotukban van szükség, pontosabban semmilyen más funkciójuk nincs, minthogy elvezényelhetők róluk az orvosok, a szakdolgozók azokhoz az ágyakhoz, amelyeken majd valóban a járványban megbetegedetteket gyógyítják.

Sok szó esik arról is, hogy milyen nehéz a nemzetközi adatokat összehasonlítani, hiszen minden országban más és más a regisztrációs rendszer, a fertőzöttség kritériuma, vagy a tesztek számbavétele. Mindeközben azonban arról se feledkezzünk meg, hogy az ágyak számának összehasonlítása legalább ennyire félrevihet, s lehet, hogy ha a felszereltséget és a személyzetet is számba vesszük, akkor itthon akár 4-5 üres ágyra is szükség lehet ahhoz, hogy például egy francia kórházi ágy felszereltségét és személyzetét biztosítsuk, ezt tovább gondolva pedig igencsak sok ágyat le kell nulláznunk ahhoz, hogy a megmaradókon megfelelő ellátást kaphassanak a koronavírus fertőzöttek.

Mire alkalmasak az üres ágyak?

Az ágyfelszabadítási akcióval most a rendszerbe random bekerült ágyak felszereltsége, az ezekhez kapcsolódó személyzet ismeretlen, de feltételezhető, hogy egy részük az imént felsoroltak, de akár több ok - például az épületen belüli elhelyezkedés, az intézmény jellege - miatt eleve alkalmatlan a vírusos betegek fogadására. Arra viszont alkalmasak így is, hogy a bármilyen csekély felszereltséget átadva hozzájáruljanak ahhoz, hogy a koronás betegek ellátásához valóban szükséges ágyakon koncentrálódhasson a megfelelő technika, eszköz és személyzet.

Hogy ez a felszabadított ágyak harmada, negyede, vagy ötöde, vagy mekkora része, nem lehet tudni- Ha mondjuk, egy átlagos kórházi ágyból 3-at, egy krónikus osztályos ágyból pedig 10-et kell beáldozni ahhoz, hogy egy intenzív ágy felszereltsége összeálljon, mindjárt reálisabb számhoz jutunk a vírusos betegek fogadására kész kapacitásbővülésről. Mindenesetre azt sem szabad elfelejteni, hogy minden egyes lélegeztetőgép beállításával nő az üresen hagyott és csökken a ténylegesen felhasználható ágyak száma, a heti 168 órában szükségszerűen a lélegeztető gépekhez irányítandó kapacitások miatt.

Vélhetően azonban a nagy ágykiürítési akció sem képes 8000 lélegeztetőgép 168 órás működtetéséhez szükséges humán erőforrást produkálni, míg egy háromezres lélegeztetést még menedzselhetőnek tartanak a szakértők a magyar egészségügyben is.