Egy, a Canadian Medical Association Journal (CMAJ)-ban október 4-én megjelent visszatekintő (retrospektív) tanulmány 212.326 beteget értékelt 2021. 02. 07. – 2021. 06. 27. között A kutatók értékelték a kórházba és ezen belül az intenzív osztályra utalásokat és a halálozásokat az alfa, béta, gamma és delta variánsokra lebontva - írja a Koronavírus vakcináció Facebook-oldalon Dobson Szabolcs szakgyógyszerész.

A megbetegedések több, mint 75 százalékáért az alfa, a béta és a gamma variáns volt felelős, míg a vélhetően delta variáns részesedése 2,8 százalék volt, de a delta variáns volt a legveszélyesebb az összes között.

A vizsgálat eredménye szerint a delta variáns, az alapvírushoz képest túl a 235 százalékos intenzív osztályra kerülési kockázaton 108 százalékkal növelte a kórházba kerülés és 133 százalékkal a halálozás kockázatát.

A SARS-CoV-2 delta variánsát, más néven B.1.617.2 törzset először Indiában mutatták ki 2020 végén. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2021. május 31-én nevezte el delta variánsnak.

A delta variánsról fokozatosan kiderült, hogy jobban terjed, mint az eredeti vadvírus,. Ennek az az oka, hogy a fertőzöttek légutaiban több mint ezerszeres vírusmennyiség sokszorozódhat fel mint az eredeti vírus esetében, ezzel együtt a megfertőződést követő lappangási idő is csökken - magyarázta korábban Kemenesi Gábor, víruskutató. Tehát a fertőzés pillanatától számítva hamarabb és több vírust ürítenek a fertőzöttek, így „messzebbre juttathatják” a fertőzési láncolatokat, ami a szuperterjesztési eseményeknek kedvez és a nyájimmunitási küszöböt is emeli, magyarul nagyobb arányú átoltottság szükséges a járvány megállításához. Az is kiderült, hogy az oltottak és nem oltottak hasonló mennyiségű vírust ürítenek a felső légutakból amennyiben megfertőződnek. Tehát a delta hullámban az oltatlanokat kell leginkább megvédenünk.

A fertőzés gyorsabb terjedéséről szóló híradások mellett ugyanakkor a betegség lefolyásól azt olvashattuk, hogy a tapasztalatok alapján a korábbi variánsoknál enyhébb, megfázáshoz hasonló tünetekkel jár, fej- és torokfájás, orrfolyás, nátha, hőemelkedés, kis láz jellemző.

A most idézett kutatás azonban cáfolja az enyhébb az enyhébb lefolyást. A lélegeztetésre szoruló kórházi betegek aránya is a betegség súlyosabb kimenetelére utal. Míg egy évvel ezelőtt a kórházi betegek 11 százalék szorult lélegeztetőgépre, jelenleg 15 százalékuk igényel ilyen ellátást.

A fertőződés ellen az oltás, az orrot és szájat szorosan eltakaró maszk viselése, a távolságtartás és fertőtlenítés együttesen véd meg. Az óvintézkedések betartása életmentő - figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia.