Elsőként Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter erősítette meg a hírt, miszerint a kormány feléleszti hamvaiból a 2014-ben leállított Korrupcióellenes Munkacsoportot. Bár sok kérdést még nem tisztáztak, az biztosnak látszik, hogy a munkacsoport feltámasztása egyike a kormány azon engedményeinek, amiket az Európai Bizottság felé tesz a Helyreállítási Alap forrásainak megszerzése érdekében. 

Sokak szerint válaszlépés lehet a két héttel ezelőtti jogállamisági jelentésre is, ami határozottan hiányolta a hazai antikorrupciós stratégiát. Magyarország akár súlyos eurómilliárdokat is veszíthet, ha nem adnak válaszokat a brüsszeli aggodalmakra. Az Európai Bizottság most még egy hónapot adott az Orbán-kormánynak a jogállamisági problémák kezelésére, ellenkező esetben azt fogja javasolni a tagállami vezetőkből álló Tanácsnak, hogy függesszék fel a felzárkóztatási források jelentős részét.  Nemrégiben kiderült, hogy pár ponton hajlandó a kormány engedni az Európai Bizottság kérésének, hogy hozzáférjenek az uniós pénzekhez:

  1. Magyarország 15 százalék alá csökkenti az egyszereplős, ajánlattevős közbeszerzések arányát.
  2. A korrupciós ügyekben ezentúl bárki fordulhat bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítaná az eljárást. 
  3. A kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell biztosítani, valamint csökkenteni az extrém gyors jogalkotást.
  4. Az uniós források jelentős részét arra kell fordítania a kormánynak, hogy a lehető legnagyobb energiafüggetlenséget érje el Magyarország. 

Fontos leszögezni, a katatörvényt egy nap alatti elfogadása nem pont arról árulkodik, hogy a harmadik ígéret betartása elkezdődött volna. A Portfolió információ alapján viszont az ügyészi döntések bírói felülvizsgálatával kapcsolatos ajánlat komoly vállalásnak tűnik: a portálnak nyilatkozó források szerint még jóval erősebb is annál, mintha Magyarország csatlakozna az Európai Ügyészséghez. 

Egyszer már kisiklott

A Magyar Közlönyben megjelent az a kormányrendelet, amelyben részleteket árultak el a testületről. A munkacsoport elnökének a Varga Judit igazságügyi miniszter által megbízott, az általa vezetett minisztériumban működő politikai felsővezetőt vagy szakmai felsővezető kérik fel. 

Sok más szakmai felső vezetőt is tagja lesz, többek között a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feje, az országos rendőrfőkapitány és az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója. De véleményezési joggal bíró résztvevőnek felkérik például az Állami Számvevőszék vezetőjét, valamint Polt Péter legfőbb ügyészt is. Fény derült a munkacsoport feladatkörére is, a következő teendői lesznek:

  • A korrupciós gyakorlatok felderítésének, kivizsgálásának, üldözésének és szankcionálásának javításával összefüggő javaslatok kidolgozása.
  • Éves jelentést fognak készíteni a kormány részére – a 2022. évi jelentést jövő február 15-ig kell elküldeni –, amelyben elemzik a korrupció kockázatait és tendenciáit, valamint hatékony ellenintézkedéseket javasolnak.
  • A korrupció megelőzését és a hatóságok közötti információáramlás javítását célzó gyakorlati lépéseket dolgoznak ki. 

Egy ilyen kezdeményezésnek az is elengedhetetlen része, hogy fórumot adjon a civil szervezeteknek, akik javaslatokat tehetnek a korrupció hatékonyabb üldözésére. Most újből meghívják a korrupcióellenes küzdelemben részt vevő szervezeteket, melyek közül sokan pont azért léptek ki 2013-ban, mert nem látták, hogy a kormány komolyan venné az ügyet. Többek között a Transparency International (TI) Magyarország is tagja volt, ezért a Napi.hu arról kérdezte a szervezetet, hogy mit várnak a régi-új testülettől.  

Fenntartások és elhalványuló sikerek

Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója nem túl bizakodó: szerinte most a kormány mindent bevet annak érdekében, hogy meggyőzze az Európai Bizottságot arról, hogy Magyarországon hiteles és komolyanvehető elköteleződés van a korrupció ellen.

Lapunknak felidézte, amikor a szervezetük 2013-ban otthagyta a testületet, akkor úgy látták, hogy a vitás szakmai kérdések ellenére a kormány a saját feje után ment. 

A mostani kataszabályozás is jelzi, hogy sem elhatározás, sem valós szándék nincsen arra a kormány részéről, hogy lemondjanak az egyoldalúan kialakított, társadalmi konzultációtól mentes döntések átpaszírozásáról.

– állítja Ligeti. Majd hozzáteszi, valószínűleg erre a sorsra jutna a Korrupcióellenes Munkacsoport is. Szerinte ameddig nincsen szembenézés a korábbi hibákkal, valamint amíg nem hagynak fel azzal, hogy ellenségként kezelik azokat, akik szakmai kritikát fogalmaznak meg, az elért sikerek is elhalványulnak.

Pedig elmondta azt is, hogy a kormánynak vannak eredményei: sikereket értek el például a hálapénz vagy a rendőrségi korrupció bizonyos formáinak visszaszorítása tekintetében, valamint a számlaadási fegyelem és a közbevételek adóbeszedése terén is.

Persze ezzel azt is leleplezi a kormány, hogyha akar, nagyon is képes fellépni a visszaélések ellen.

– mondja a TI jogi igazgatója. Hozzáteszi azonban, hogy arról vitatkozni, a hálapénzt hogyan lehet még jobban visszaszorítani, meglehetősen képmutató, miközben „az EU-s pénzeket többszörösen túlárazott közbeszerzéseken húzzák be a kormánybarát szereplők.”

Brüsszelnek ez is elég lehet

Amikor a civil szervezet tagját arról kérdezte lapunk, vajon a helyreállítási pénzek megszerzése lehet-e az antikorrupciós iparkodások hátterében, a következő hasonlattal élt:

A kormány most úgy viselkedik, mint a sokszorosan rajtakapott, csalfa ámde hirtelenjében bűnbánó férj. De attól még, hogy virágcsokrokat visz haza, összeszedi a szennyest és elviszi a gyerekeket az óvodába, nem múlik el a csalfa múlt.

Ligeti szerint semmi garancia nincs arra, hogy az uniós pénzek megszerzése után is tűzzel-vassal fogják üldözni a korrupciót, de azt sem zárja ki, hogy az Európai Bizottság megelégszik majd az eddigi vállalásokkal. Erre utal Varga Judit igazságügyi miniszter keddi nyilatkozata is, melyben arról beszél, elérhető közelségbe került a megállapodás: úgy fogalmazott, a Helyreállítási Alap forrásainak lehívása „nagyon jó eséllyel az év második felében létre is jöhet.” 

Az egyik említett engedmény, amit a kiegyezés érdekében tesz a kormány, hogy ezentúl korrupciós ügyekben bárki fordulhat majd a bírósághoz jogorvoslatért, ha az ügyészség leállítana egy eljárást. A Transparency szakértője korántsem optimista a kérdésben, bár azt is jelezte, hogy fontos lépésről van szó, amit a szervezetük is régóta szorgalmaz. Szükséges, de nem elégséges döntésnek gondolja, ugyanakkor arra számít, hogy a korrupciós panaszok elbírálása a gyakorlatban évekig elhúzódó pingpongmeccsekbe fog átmenni. 

Hogy ez a módosítás hatékonyabb eszköz lenne-e, mint az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, azt gondolom, a kettő egyszerűen nem vethető össze.

– állapította meg Ligeti. A szakértő szerint a hatáskörük is teljesen más, valamint az a tény, hogy a tagállami ügyészség működése fölött erősödik a külső kontroll, nem helyettesíti az uniós intézményhez való csatlakozást. Abban látja a megoldást, ha a kettő egyszerre valósulna meg. Szerinte ez már hatékony előrelépést jelentene a kérdésben, nem csak tüneti alapon csillapítaná a problémát. 

A civilek még kivárnak

Kérdésünkre Ligeti elmondta, nem biztosak abban, hogy részt vesznek majd a munkacsoport egyeztetésein, mert tartanak attól, hogy valójában csak egy klasszikus „gittegylet” lesz érdemi párbeszéd nélkül. Hozzátette, a testület kimúlása előtt több kormánybarát szervezetet is meghívtak az ülésekre – pl. Alapjogokért Központ, Századvég –, hogy „ellensúlyt” képezzenek. 

Inkább megvárják az Igazságügyi Minisztérium felhívását, és a részletek megismerése után döntenek. Hasonló választ kaptunk a K-Monitor korrupció elleni szervezettől, akik elmondták, mivel a kormány nem dolgozott ki minden részletet munkacsoport működését illetően (pl. a csoport ügyrendje sem ismert), még nem tudnak szervezeti álláspontot megfogalmazni.

Lapunk megkereste az Igazságügyi Minisztériumot is, hogy megtudjuk, mely személyek nevei merültek fel az Munkacsoport elnöki posztjra. Továbbá arról érdeklődtünk, terveznek-e garanciákat kínálni az elégedetlenségük miatt korábban távozó, korrupcióellenes civil szervezeteknek, hogy részt vegyenek az együttműködésben és legyen szakmai párbeszéd. A feltett kérdésekre a megjelenésig nem kaptunk választ, cikkünket frissítjük.